Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs Tamás: Statisztikus matematikai módszer növénytársulások elhatárolására

A képletben az a és b megfelel az eddigi használat szerint az egyik és másik minta összes fajszámának, a D pedig az alábbi formula szerint számítandó: D t - a

2• b

2 a-fb A x

2 értéke 1 szabadságfok mellett pl. 5 százalékos valószínűségi szinten = 3,84 (a megfelelő valószínűségi szint kiválasztására még visszatérek). Természetesen a C

e értéke könnyen kifejezhető koefficiens százalékban is: K°/o 2C

e•1

00 a + b Simon (1965) a Sörensen által használt képletet ezzel a kontrollal használta és a Sörensen képlet azon hiányosságát, hogy csak prezencián alapul, úgy kívánta kiküszöbölni, hogy az összehasonlított növénytársulásoknak csak a konstans és karakterfajait vette alapul a számításnál. Ezzel azonban újabb hibaforrásnak nyitott lehetőséget, mivel a karakterfajokat és konstans fajokat előre nem lehet kiemelten figyelembevenni, mikor éppen a számítás dönti majd el, hogy hogy válnak szét a társulások és mely fajokból lehet majd karakterfaj és konstans faj. A karakterfajok külön kiemelt figyelembevétele azért is felesleges, mivel az esetben, ha az összes fajjal számolunk, jellegüknél fogva semmilyen társulással nem lesznek közösek és így a különbségeket úgyis fokozzák. A legtökéletesebb és az összes korábbi hiányosságot kiküszöbölő formula az eddig ismertek közül mindenesetre Ramsay (1964) módszere. Tulajdonképpen a Sörensen által használt képlet továbbfejlesztése olyan irányban, hogy tekintettel van a gyakorisági, ill. állandósági és a dominanciaviszonyokra is, a közös fajoknál figyelembe veszi a két helyen való előfordulás különbségét is. Végül elvégezhető a számítás chi

2 próbája Looman és Campbell módszerével, így értékelhető a kapott koefficiens szignifikanciája. Ramsay képlete: 9 y Tmin K

r= J DD

a + DD

b A kapott koefficiens (K

r) az eddigiekhez hasonlóan százalékban fejezi ki a két vizsgált minta hasonlóságát. A tört számlálójában a közös elemek értékei közül mindig a kisebbeknek a kétszeres összege, a nevezőben a két minta őszes értékeinek az összege foglal helyet. DD,\ az A minta százalékos dominancia és denzitás (frequencia vagy konstancia) értékeinek öszegét, DD

B a B mintáét jelenti. (A számlálóban a közös elemek hasonló értékeinek összegét találjuk, a két minta közül mindig azt véve figyelembe, ahol ez az érték kisebb.) Ramsay a fenti módszerrel felvételi mintáit egymáshoz hasonlította és a kapott értékek 29* 444