Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

Egerland Istvánt, későbbi kassai zeneiskolai tanárt, az operaház brácsását. Kaufmann Emmy 1925-ben Fógel Elemérrel kötött házassága után pár évvel kilépett a Gáspárdy zeneiskola kötelékéből, s privát tanárként folytatta kiváló működését. Utóda Kalina Erzsébet lett, de néhány év múlva megvált Egertől, s helyét Gáspárdy nem is töltette be többé. A zongoratanulás divatba jött, jobban mint valaha. A tehetségesebb réteg Gáspárdy köré tömörült, de akiknél a zenetanulás csak szórakozás céljait szolgálta, megelégedtek most is a gombamódra felbukkanó „tanerőkkel", akiknél elérték, hogy gyermekük pár hónap alatt magyar nótákat és keringőket játszék. Ez ellen a kultúrmétely ellen küzdött Fógelné és néhány magasabb igényű zongorista, mint Gáspárdy, Stefánné Kálnoky Eta, s az 1922-ben itt letelepedett Huberth Jolán, a zeneakadémia elvégzése után [60]. Legszebb pedagógiai célkitűzéseik sokszor a szülők meg nem értésén szenvedett hajótörést. De a társadalom haladó rétege melléjük állt, s lassan-lassan felnevelődött egy-két^ generáció, akik már a magasabb zenei műveltséget igényelték, ha nem is választották életpályájuknak. Fógelné és Gyárfásné Huberth Jolán 1933-től a kaszinó nagytermét kibérelve rendszeresen bemutatták növendékeik felkészültségét. Gáspárdy akkor még létező zeneiskolájában rendezte növendékhangversenyeit. Eger város iratai között találtam egy 13 640 kgy. 281/1934. számú iratot, amely a képviselőtestület válasza Szita Oszkár zeneszerző ajánlatára, egy általa létesítendő zeneiskola ügyében. Szita Oszkár beadványa nincs a fellelhető iratok között. A fenti számú képviselőtestületi határozat elismeri az iskola felállításának szükségességét, de a pénzügyi és gazdasági viszonyokat erre alkalmatlannak találja. Hasonló szándékkal kísérletezett dr. Kazacsay Tibor, a; nem állami zeneiskolák országos szakfelügyelője 1935. tavaszán. Az ő érdeklődése azonban nem jutott a hivatalos fórumokig, hanem a) közönség körében terjedt el. Ez ébresztette a közönséget £jrra a tudatra: miért kapjon idegen iskolanyitási engedélyt, amikor jó másfél évtizede működik itt közbecsülésben álló és ismert tanerő: Fógelné, Kaufmann Emmy. A hegedűtanítványok széleskörű mozgalmat indítottak. Aláírásokat gyűjtöttek az egész társadalomban, kérvényt adtak be a városhoz 250 aláíróval, hogy a város a zeneiskola felállítását támogassa. Érdekes és jellemző, hogy a zeneiskola ügyét tárgyaló képviselőtestületi ülésen mindössze két kanonok szavazott ellene. 1935. szeptemberben megnyílt a Dobó tér 9. sz. I. emeletén az áll. eng. községileg segélyezett Magánzeneiskola. Eger városától élvezett szubvenciója: helyiség, világítás és 1500 pengő készpénz, ami az 1947— 48-as években helyiség, világítás és 3000 pengő készpénzre módosult. A zeneiskolai engedély kelte és száma: 11 635/1935. III. 1936-ban megkapta a Városi Zeneiskola címet és pecsét használatát. Helyiségei: 3 tanterem, 1 iroda, 1 hangversenyterem. Ez utóbbi egyben a Zeneegylet és Dalkör próbaterme, de a karbantartása a Zeneiskolát terhelte. 404