Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

A Zeneiskola 4 tanárral kezdte működését: Igazgató és hegedűtanár Fógelné Kaufmann Emmy. T. b.: igazgató és zongoratanár Gáspárdy Katinka, II. Zongoratanár Gyárfásné Huberth Jolán, Zeneelmélet Szalay Lajos orgonaművész. A gordonka tanítása problematikus volt, mert erre eleinte kevesen jelentkeztek és Fógel Elemér mérnöki elfoglaltsága miatt sem illeszkedhetett az órarendszerinti munkába, ezért amint a megfelelő létszám összegyűlt, Fógelné azonnal szerződtette Eigner Iván oki. gordonkatanárt utazó-tanárként, aki a Kat. Legényegyletben önálló hangversenyen is bemutatkozott óriási sikert aratva. Az évzáró hangversenyek mintegy keretbe foglalták a tanárok működését, de 1937. tavaszán már két évközi hangversennyel is számot adtak fejlődésükről. Az 1938-as év megkezdésekor már a< sajtó is megemlíti, hogy „Egernek alapvető zenei tényezője megtalálta a bizalmat a város társadalmához. A komoly zenei művelődés ügyét a zeneiskola nagyban elősegíti lelkes gárdájával." A lelkes tanári gárda szeptember 28-án Bethoven C-moll triójával jelentkezik Fógelné (hegedű), Gyárfásné (zongora), Schuster Etelka (cselló) előadásával. 1938. december 17-én Gáspárdy Katinka 25 éves működésének tiszteletére rendezett az iskola meleg ünepélyt, melynek megnyitója Braun Károly polgármester, ünnepi beszéde keretében átnyújtotta a kultuszminiszter oklevelét. A szép ezüst babérkoszorút Fógelné nyújtotta át az ünepeltnek meleg szavak kíséretében, majd rövid rövendékhagnverseny következett, amit a kis zenekari együttes nyitott meg, végül a növendékek részéről Szentgyörgyi Márta köszöntötte az ünnepeltet. 1939. áprilisi növendékhangversenyen több olyan növendék játszott, akik kezdtek zeneszerzéssel foglalkozni. Az iskola lehetőséget nyújtott nekik próbálkozásaik bemutatására. (Dr. Valentin Kálmán, a helybeli színház egyik karnagya és dr. Kiss Kálmán a színház korrepetitora, akinek a műveit a Dalkör többször műsorába vette.) 1940-ben került a zeneiskolához Garamné Kalioniemi Sole, bár idegen diplomával, de végtelen nagy intelligenciája és muzikalitása révén hamarosan igen hasznos tagja lett az intézménynek. Sajnos 1942ban családjával kivándorolt Helsinkibe. Személyével Eger értékes kultúrembert vesztett. 1941. április 5-én rendezett növendékhangversenyen megjelent Zatskó Gyula tanügyi főtanácsos, s ezzel a város egyetlen hivatalos zenei intézetének munkáját komoly megbecsülésben részesítette. Az intézet elérte célját: Eger művelődési életének újabb tényezője lett. Olyan terület nyílt meg a tanulnivágyók számára, ahol a munkarendet a szakképzettségen kívül az állami felügyelet is biztosította. Eger zenei művelődése és a gyakorlati muzsikusok utánpótlása biztos kezekbe került. Ezt a társadalom minden rétege érezte, mert mind nagyobb bizalommal jelentek meg az egyre szaporodó növendékek. A növendékhangversenyek mind nagyobb közönséget vonzottak, s ebben közönségnevelő hatása is megmutatkozik. A kritika is egyre dif405