Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

Tibor zeneszerző közreműködésével felcsendült ismét egy komoly műsor [50]. A kasszinó hiányzó zongoráját egy zeneegyleti tag a sajátjával pótolta, s bár a hangszer a terem méreteihez nem volt egészen megfelelő, a célt elérték: a terem megtelt. De a felszaporodott rendezési költségek ismét ráfizetést eredményeztek, hiszen a művészeket sem tudták kifizetni. 1940. április 21-én érdekes műsorban gyönyörködhetett Eger. Öszszefogott a Gárdonyi Társaság, a Zeneegylet, a Dalkör, s a ciszterek gimnáziumának tornatermében, ami egyben a Gárdonyi Társaság otthona volt, finn—magyar estet rendeztek. Itt élt akkor Kalioniemi Sole zongoraművésznő (diplomáját a párizsi Conservatoireban szerezte), aki a finn követtel jó barátságban élt. A követ felesége operaénekesnő volt, így a finn—magyar barátság és rokonság jegyében rendezték meg az estet. Kevés ilyen meleg, mondhatnám forró légkörű estre emlékszem vissza Egerben. Az ünnepi szavakat Onni Talas akkori finn követ mondotta, amit Gara^m Lajos (Kalioniemi Sole férje) fordított azonnal, mondhatnám költői megfogalmazással. A követ felesége finn nyelven és zeneileg igen szépen előadott dalaival frenetikus sikert aratott. A közönség szinte tombolt. Újat kapott minden számban, hiszen a finn zene nálunk az egy Sibelius kivételével teljesen ismeretlen. Garamné művészetében is akkor gyönyörködhettek először, (s a szép finn népviseletben is amiben fellépett.) A követ-házaspár kedves, közvetlen lénye is hozzájárult az est sikeréhez. Erre az estre nem fizettek rá [51]. 1941. november 15-én csendült fel a Mozart halálának 150. évfordulójára rendezett hangversenyciklus első estje. Valami bennsőséges ünnepélyesség hangulata volt érezhető a zsúfolásig megtöltött kaszinó nagytermében, mert itt végre nem kötelező, vagy hazafias ünnepség történt, hanem egy tiszteletadás egy örökké élő szellem előtt. Ott volt mindenki, akit a kultúra mélyebben és őszintén érdekelt. Ez volt az első nagy ajándéka a zenekari estnek, mert bebizonyosodott, hogy a kultúremberek száma növekszik, s ha lassan, de mégis átható erővé válik a kisváros kisszerűségének kínai falával szemben a szellem ereje. A Zeneegylet kivirult, összeforrt. Falubíró Győző ciszt. tanár bevezető beszéde nagy zenei és zenetörténeti tudásról tanúskodott. A szólista tónusának szépségével, a zenekar állandó kapcsolatával, a témák felépítésével most is komoly pianistának mutatkozott [52], Mozart halálának 150. évfordulója napján, december 5-én, a főszékesegyházban egyházi hangverseny volt Mozart kompozícióiból. A kórust képezte: az Egri Dalkör vegyeskara^ a főszékesegyházi énekes zenekar, valamint az Egri Zeneegylet zenekara. Huszthy Zoltán és Szalay Lajos orgonaművész voltak a közvetlen munkásai ennek az élményt jelentő esetnek, melynek legstílusosabb befejező száma a Requiemnek igen szépen előadott Dies-irae-je volt [53]. Huszthy ízlését és komoly zenei tudását igazolja, hogy Mozart zsenijének minden olyan oldalával meg akarta ismertetni Eger közönségét, amihez megfelelő erő rendelkezésére állt. Az opera meghaladta az egri ünnepség méreteit. De a kamarazene-est ismét új színekben 24* 401