Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

világította meg Mozart művészetét. A kamarazenélés intimebb jellege feleslegessé tette a kaszinó nagytermét, így ennek a bemutatására az akkor már létező városi zeneiskola nagytermének ízlésesen díszített pódiumán került sor. A közönség komoly zenei érdeklődésű rétege nem lazult, ismét zsúfolásig megtöltötte a termet. Az est szónoka újra, Falubíró Győző volt: Mozart benső élete és kamarazenéje címmel tartott előadásával ismét bebizonyította nem csak abszolút zenei tudását, de irodalmi képességeit is. A vonósnégyes új taggal jelentkezett: Znakovszky Klárával (II. hegedű), a brácsát Stocker István vette át. A D-moll quartett után az Esz-dúr zongoraötös zárta le az estet Kalioniemi Sole közreműködésével. Szinte a lélekzés azonosságától a sóhajtás egyforma finomságáig tartotta össze ezt a remek öt muzsikust, a lényeg tiszta felfogásától a részletmegoldások legkisebb bravúrjáig. Felejthetetlenül szép este volt. December 8-án a főszékesegyházban Mozart C-dúr miséje, 31-én pedig D-dúr Tantum ergo és a C-dúr Te Deum, Szalay Lajos karnagy vezényletével. Mozart géniuszának kijáró hódolat ezzel lezárult. A közönség nagy élményekkel lett gazdagabb, s ezért a legmesszebbmenő hála illeti Huszthyt, aki előtt senki sem akadt, aki ilyen áldozatkészen dolgozott volna a város kulturális fellendítésén. 1942. tavaszán a Kaiufman—Fógel quartett jótékony célú hangversenyt adott. „Örömmel tekintünk vissza erre az estre, mert bebizonyította, hogy van Egernek művészi kamaraegyüttese, s ennek meg van a közönsége, ha nem is nagyszámú, de annál igazabb, lelkesebb." Ez az idézet a kritikából ékes bizonysága annak a kultúrmunkának, amit ez az együttes Egerben betöltött, hogy 20 év lankadatlan lelkesedése felszántotta a zenei ugart és sikerült közönséget nevelniök. Lehetetlen szó nélkül hagynunk a ciszt. gimnázium tavaszi hangversenyét. Műsora merőben eltért az iskolai ünnepélyektől. Annyi történt, hogy 30 egynéhány diák, egy paptanár vezetésével kiállt és másfél órán át lelkesen, boldogan muzsikáltak. Nem fülbemászó egyvelegeket és indulókat, hanem Haydnt, Mozartot, Bachot. A karmester sem hivatásos. És éppen itt kell keresnünk a megmozdulás lényegét: egy passzionátus muzsikus, aki életét a fiatalság közt tölti, neveli őket a magasabbrendű zene befogadására. Ha arra gondolunk, hogy Egerben a cisztercita gimnáziumban zenetanításról 1806. óta van tudomásunk, s ha átekintjük az utat, amit azóta megtettek zenei nevelés terén, csak elismeréssel nyilatkozhatunk munkájukról. 1943. már a háború jegyében indult. A Zeneegylet adott műsort a hadbavonultak javára a városháza nagytermében. Műsora könynyedebb, közönség-csalogatóbb volt anyagi érdek miatt. Ezt el is érték. Junius 5-én Iiuszthy 25 éves jubileuma alkalmából szépen megtöltötte a közönség a színházat. Műsorát úgy állították össze a rendező egyesületek, hogy karnagyi működésének minden területét összefoglalja, Megérdemelt ünneplésben részesült, hiszen kevés embernek köszönhet annyit Eger művelődni vágyó közönsége, mint neki [54], Még egy utolsó fellobbanás volt: a rádió egri napot közvetített november 9-én. A műsor felölelte Eger érdekességét: Gárdonyi emlém