Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

1932-ben jött ki a V. M. rendelete a Társadalmi Egyesületek be­jelentési kötelezettségéről. Zenei események szempontjából elég szürke ez az év. Kiemelke­dőbb pontja a Dalkör 50 éves fennállásának a megünneplése, bár ez korántsem volt akkora, mint 1907-ben a 25 éves jubileumkor. A meg­jelent dalkörök száma is jóval kisebb volt, összesen 8 jelent meg az eg­riekkel együtt. A Liceum udvarán volt a zászlók ünnepélyes megko­szorúzása, utána mise a székesegyházban, majd díszközgyűlés a város­háza nagytermében, ahol az ünnepi beszédet dr. Fehér Lajos az Egri Dalkör tb. elnöke, az OMDSZ alelnöke mondotta. A Beszkárt Önkép­zőköre nagyzenekara Müller Károly orsz. karnagy vezényletével tér­zenét adott a Liceum előtti téren. Délután 5 órakor csendült fel a dal­körök versenye a Liceum udvarán, a zsúfolásig megtelt udvar remek akusztikája nagyban hozzájárult a művek érvényesüléséhez. Az Egri Dalkör este vacsorán látta vendégül a dalosokat a Keresztény Iparos­kör udvarán. A háború óta ez volt itt az első tömeg-megmozdulás. 1932-ben alakult meg a Ferencesek Szent Klára vegyeskara Kó­bor Antal vezetésével. 1933-ban újra találkozunk Kóbor Antal nevével, amikor a Kath. Legényegylet zenekarát megalakította, s munkája eredményét egy ma­gyar dalegyveleg vezénylésével bemutatta. Egyházi műsorral is jelent­kezik a Szent Klára vegyeskarral, Demény, Raff művek és miserész­letek bemutatásával. Zenei nevelés szempontjából azonban súlyosabb Saád Henrik cisz. r. tanár, zenetörténész előadása a Mária-siralmak történeti fejlődéséről, amit szólók és énekkarok tettek változatossá. 1933. jún. 19-én Schmidthauer Lajos orgonaművész hangversenye a főszékesegyházban. Meiszner érdeme, hogy Eger, művészetében gyö­nyörködhetett. Műsora sajnos nem maradt fenn. 1933. december 16-án Sugár Viktor orgona-koncertje a Ference­sek templomában. Közreműködött a Dalkör Huszthy vezényletével és a Szent Klára vegyeskar Kóborral. Jellemző Egerre: a templom zsú­folt, a hideg nagy volt, viszont belépődíj ilyen helyen nincs .. . Ha lapozzuk az egykori újságok társadalmi rovatát, táncestély, piknik, egyre-másra találhatók benne. Hangverseny semmi. A Gárdonyi Iro­dalmi Társaság a 30-as években jelentős kultúrmunkát végzett, s eb­beli programját a vonósnégyes értékes zeneszámokkal tarkította. A Ze­neegylet, Dalkör, Szent Klára vegyeskar könnyű műsorokkal igyekszik közönséget toborozni, de nem sok sikerrel. 1934. január 14. azért emlékezetes Egernek, mert akkor közvetí­tette a rádió Meiszner Imre miséjét a belvárosi plébánia templomból Harmath Artúr vezényletével. Említettem már, hogy a Zeneegylet tagsági díjakat nem szedett, így állandó jövedelme nem volt. Ha kottaanyag, timpanik, vagy bőgők beszerzése vált szükségessé, mindég egy hangverseny jövedelmében reménykedtek. A karnagy nem kapott fizetést. Ha most emlékeztetek a Schubert centenárium ráfizetésére, olvasóim előtt is nyilvánvaló lesz az adósságokkal teli küzdelem. 1934. iratai között lapozgatva megta­láltam egy városi 14316 kgy 278/1934. számú közgyűlési jegyzőköny­398

Next

/
Thumbnails
Contents