Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

vet, melynek témája az Egri Zeneegylet támogatása: ,,A szóbanforgó egylet Eger város kulturális életében jelentős szerepet játszik, s fennmaradása és működése csak hatósági támogatással remélhető, ezért a Hevesmegyei Takarékpénztárnál fennálló tartozása kiegyenlítését magára vállalta." Az az első, s talán egyetlen támogatás, amit hivatalos helyről eddig élvezhettek. De joggal feltehető a kérdés: miért nem lehetett a város és az egyház összefogásával megvetni az alapját egy városi szimfonikus zenekarnak? 1936 év újra felrázta Eger zenei életét Liszt Ferenc halála 50. évfordulójával. Az első megmozdulást a Gárdonyi Társaság ülése jelentette, amikor Harsányi Zsolt tartott előadást Lisztről, s a zenei részt Liszt hegedűátiratok képviselték Fógelné Kaufmann Emmy előadásában, Huszthy kíséretével. A zenei ünnepségeket 3 esetben tervezte meg Huszthy: egy zenekari est a Kaszinó nagytermében (a Zeneegylet előadásában), egy szabadtéri hangverseny a főszékesegyház előtti téren, és egy egyházi hangverseny a főszékesegyházban. A szabadtéri est nagy apparátust igényelt. Ebben a tervezetben 250 főnyi vegyes-, férfi- és gyermekkarral számolt és a zenekar 80 főre emelkedett. Mozgósítva voltak az egri leány és fiú iskolák énekkarai, a zenekar kibővült a 14. gyalogezred zenekarával Miskolcról és Budapestről hozott zenekari tagokkal. De a társadalom és a város vezetőségére is jellemző az a bizonytalanság, amivel ehhez a kultúrmunkához hozzáfogtak. Nem volt mecénás, aki előlegezte volna a költségeket. Ezért a rendezőség 20 pengős kötvényeket bocsájtott ki, hogy az előre felmerült költségekre a szükséges fedezetet előteremtse. De dicséretére szolgál a közönség magatartásának az, hogy a rendezőség a kötvénytulajdonosoknak maradéktalanul visszafizette az előlegezett pénzt. A Zeneegylet estje április 16-án hangzott el a Kaszinó nagytermében, zsúfolt ház előtt. Az optimista sajtó megjegyezte, hogy a város közönsége mennyire gyönyörködött a műsorban „gyakoribb zenei eseményekkel hova-tovább sikerül Egerben állandó zenei érdeklődést megteremteni" [47]. Az egyházi hangversenyre május 18-án került sor. Dicséretre méltó az érdeklődés, ami ez iránt a hangverseny iránt is megnyilvánult. Május 31-én volt a szabadtéri hangverseny. Mindamellett, hogy 2 filléres-gyors és sok vidéki jelentette be megjelenését, jellemző Eger bennszülött közönségére, hogy 3 nappal az előadás előtt mindössze 200 előreváltott jegy kelt el, de ingyen belépő iránt nagy volt az érdeklődés, sőt a környező házak ablakából, ahonnan lehetett ingyen hallgatni. Dacára a sötét előjeleknek a nézőtér zsúfolásig megtelt, s az első szabadtéri hangverseny igen hangulatos és látványos rendezésével Eger zenei megmozdulásaira új perspektíva nyílott. Ezt a műsort a rádió is közvetítette [48]. 1937-tel ismét szűk esztendők álltak be a zenei életben. Január végén egy Eger számára érdekes rádióközvetítés volt. A Budanesti Polgári Dalkör karnagya, Zsasskovszky József az egri egyházi zenekul399