Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

Az 1928-as évnél kissé meg kell állnunk, bár a nangversenyek száma csökkent, inkább csak a zeneiskolák növendékhangversenyeiről tudunk. De érdekes, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2700/1928. számú leiratában kérdőívek kibocsájtásával kíván tájékozódni a zenei viszonyokról. Kéri a polgármestert, hogy ,,a magyar nemzeti műveltség egyik virágzó területéről" kataszteri felvételt készíttessen. Sajnos a felmérés eredményét nem találtam meg ezen a „virágzó területen". De beszél helyette a Schubert-centenárium anyagi csődje. Ez ismét megvilágítja az érdeklődés hiányát. 1928. november 17-én karének-est, november 22-én kamarazene-est, december 1—2-án zenekari est [45]. 1929. március 5-én a Zeneegylet (ami egyenes jogutóda lett a Műkedvelők Zenekarának) választmányi ülésén dr. Székely István elnök és dr. Ungár Sándor pénztáros beszámolt a Schubert-ciklus anyagi eredményéről, ami szomorú képet mutat, mert a királydíjra pályázó Dalkör 65 pengőt keresett, a vonósnégyes netto-bevétele rezsiköltségek hiányában 315 pengőt eredményezett, míg a Zeneegylet két hangversenyére 416 pengőt fizettek rá annak ellenére, hogy a kaszinó-termet, világítást, zongorát ingyen bocsájtották rendelkezésre. 1929-ben végre ráeszmélt a város, hogy a különféle egyesületek csak úgy működhetnek, ha valahol állandó otthonra találnak. Erre a célra a Dalkör, Zeneegylet, valamint a Műkedvelők Köre (színjátszó társaság) megkapta a Dobó-tér 9. sz. ház első emeletét. Jellemző tünet az egri viszonyokra: 1929-ben a Dalkör Debrecenbe készült a dalosversenyre. A költségek előteremtésére hangversenyt adtak a Zeneegylettel, de még így is gyűjtést kellett indítani, hogy a szükséges összeg meglegyen. De megért minden költséget és fáradtságot, mert hazahozták a királyi és a kormányzódíjat egyszerre. 1930ban a budapesti sajtó méltatta a Dalkör jelentős szereplését és az Országos Dalosszövetség Huszthyt országos társkarnaggyá választotta. 1930. április 25-én csendült fel a Zeneegylet hangversenye Bíró Sári zongoraművésznővel. A sorok között alig kétszer annyi közönség ült, mint amennyi a zenekari tagok száma volt. Bíró Sári és a Zeneegylet is nagy erkölcsi sikert aratott [46]. Érdemes az ezzel kapcsolatos kritikát részben idézni: „Hogyan vegye ez a jószándékú egyesület az erkölcsi, s kiváltképp az anyagi buzdítást, amiből ráfizetéseket eszközölhessen?" Majd ezzel fejezi be: „Szeretnénk egyszer oda ébreszteni a közönséget, hogy belássa: magával és városával szemben való kötelessége, hogy az ilyenféle megmozdulásokat a legmesszebbmenően támogassa, mert különben azt a már-már pattogó mázt is elveszti Eger, amivel egyesek keserves erőfeszítéssel kultúrvárossá kenték ezt a haldokló helyet." 1931. május 6-án Hegyi Emánuel zongoraművész, zeneakadémiai tanár nagy sikert kiváltó közreműködése a Dalkör koncertjén sokunkban emlékezetes maradt. Még egy említésre méltó estje volt ennek az évnek: Maróti-Sefcsik Magda koloratur énekesnő és Fükő László tenorista hangversenye. 397