Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

nálta a város zenei életének megindítását is. Erre következtethetünk, egy 1821-ből fennmaradt, általa rendezett hangversenynek a műsorából, melyen Beethoven szimfónia, Haydn Andante, Mozart, Clementi zene és vegyeskari művek szerepelnek, ami a karnagy ízlését tanúsítja. De majd másfél évtizedes hallgatás után találjuk csak nyomát a következőnek, mind nagyobb időbei távolságban és zenei szintsüllyedéssel a többit, míg azután a 48-as forradalom, Bach-korszak, rossz gazdasági viszonyok végleg befagyasztották a kezdődő zenekultúrát. Wilt Antalt 1845-ben nyugdíjazta Pyrker érsek. Utóda Verkál György, de csak rövid ideig, mert helyét rövidesen elfoglalta Zsasskovszky Ferenc. Ez a család mélyen beírta nevét Eger és a magyar egyházi zene történetébe. Az apa, id. Zsasskovszky Endre, Zsasskón, Árva megyében született (jelenleg Szlovákia). Námesztó községben töltötte be a tanítói és kántori állást. Innen került Egerbe mint orgonista. Itt is halt meg 1866-ban. Fiai: Zsasskovszky Ferenc (Szül.: Alsókubin, 1819, mh. 1887, Eger). A tanítóképzőt Kassán, zenei és orgonatanulmányait Prágában Pitschnél végezte. Hazakerülve először apjának kántortanítói állását vette át, majd Egerbe kerülve 1846-ban a székesegyház karmestere és a tanítóképző zenetanára lett és maradt haláláig. Alapvető érdeme abban van, hogy a róm. kath. templomokban a különböző szertartások énekei Manuale Musico Liturgicum c. könyve alapján egységes formát nyertek 1853). A 2. kiadás Karénekes kézikönyv címmel 1876-ban jelent meg. Zsasskovszky Manuale ja sok száz templom kórusának volt igen hasznavehető, sőt nélkülözhetetlen kézikönyve egészen a hivatalos editiok megjelenéséig. Már e munkájánál is öccsének segítségét vette igénybe. Később a testvérpár még számos művel gyarapította a magyar egyház-zenei és pedagógiai irodalmat, mindannyiszor mint társszerzők szerepelve. Ilyen közös munkájuk t. k. a Manuale latin-szlovák kiadása: Chorálná Kniha Cirkvenich. Öccse: ifj. Zsasskovszky Endre (Szül. Alsókubin, 1824. mh. Eger, 1882.) Gimnáziumot és jogot végzett, az ügyvédi pályára készült. Zenei tanulmányaiba apja vezette be. Ezzel a felkészültséggel 1850-ben elnyerte a székesegyház orgonista állását. 1851—52-ben Pitschnél elvégezte az orgona szakot, s korának jelentékeny orgonaművésze lett. Orgonista állása mellett a tanítóképzőben is vállalt zenetanári állást. Jelentős egyházi komponista, kinek művei külföldön is ismertekké váltak. Megírta az első magyar orgonaiskolát és Palestrina címmel 2 füzennyi szemelvényt adott ki a klasszikus vokálpolifonia mestereinek műveiből. Tiszteletbeli tagja volt a prágai egyházi zeneegyletnek, s salzburgi Mozartheumnak és a római pápai zeneakadémiának . . . öccsük: József kanonok. (Eger, 1830. mh. Eger, 1905.) Ferenc és Endre műveinek liturgikus részét dolgozta ki. Számos zenei cikket írt. Igen gazdag könyvgyűjteménye az egyházmegyei könyvtár birtokában van Z

2 és Y

1 katalógus jelzéssel. Számos ritkaság van köztük. Zsasskovszky József a múlt század utolsó évtizedeiben a már fennálló Dalkör mecénása, s mint ilyen a polgárság zenei életének előmozdítója Danielik János cimz. püspökkel együtt. Danielik János Eger zenei életébe 380