Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

tulajdonképpen csak mint a Dalkör mecénása kapcsolódik, de személye megérdemli, hogy közelebbről foglalkozzunk vele .. . Murányban született 1817-ben, mh. Egerben, 1888-ban. Élete javát Budapesten töltötte, mint lapszerkesztő. A politikai életből tevékenyen kivette részét. Legmeghittebb körét írók, t. k. Kemény Zsigmond, politikusok, művészek képezték. Így kerülhetett összeköttetésbe Liszt Ferenccel, akivel 1858-ban levelezésben állott, aki tőle kért Szent Erzsébetre vonatkozó „zenei jegyzeteket", Lisztnek ezt a két francia nyelvű levelét a könyvtár a felszabadulásig megőrizte, sajnos akkor nyomuk veszett. Danielik János a püspöki címet és kanonokságot politikai és kulturális érdemei elismeréséül kapta Bartakovits érsektől, bár nem ehhez az egyházmegyéhez tartozott. Zsasskovszky után átmenetileg Pokorny János látta el a regenschori teendőket, de a tanítóképzőben nem töltötte be a zenetanári állást, mert a magyar nyelvet nem bírta jól. így a tanári kar választása Zsasskovszky Károlyra (Ferenc fia) esett, aki már Pokorny alatt másodkarnagy és orgonista volt. Pokorny 1890-ben bekövetkezett halálával Samassa érsek Lányi Ernőt nevezte ki a karnagyi és egyben a tanítóképző zenetanári állásába. (Szül. Budapest, 1861. mh. Szabadka, 1923.) Bár 1886-ban elvégezte a zeneakadémiát, érseke Regensburgba küldte ki, hogy szaktanulmányait az ottani egyházzenei főiskolán fejezze be. Itteni állását 1892-ben foglalta el. Az ő karnagyi működése alatt merült fel az énekkar nívójának emelése helyi erők bevonásával [3]. Felvételük a káptalan meghallgatásával történt. A kairnagy lett felelős mindenért. A kar kibővítése sikerült, valamint a tagok havonkénti fizetése is felmerült az eddigi negyedévenkénti honorálás helyett. Lányi zeneszerzői működésének súlypontja a férfikari irodalom művelésére esik, de Canta-te címen vegyeskari egyházi gyűjteményt is kiadott. Itteni tisztségéről önként mondott le 1901-ben, hogy elfoglalja Miskolcon a városi zeneiskola igazgatói állását. Utóda Pogatschnigg Quidó lett. (Szül.: Szászváros, 1867. mh. Temesvár, 1937.) A zeneakadémiát 1889—90-ben végezte, majd Regensburgban az egyházzenei diplomát is megszerezte. 1894-ben foglalta el a kalocsai érseknél karnagyi állását, innen került Egerbe Lányi utódaként 1902-ben. Műveinek számaj meghaladja az 500-at. 36 díjat nyert. Egyházzenei művek: 65 mise, requiem, offertorium és graduale, 3 nagyzenekari mise. Asdúr szimfóniáját 1892-ben az operaház zenekara előadta. Számos világi kantáta, férfi-, női- és vegyeskarok, egyéb kompozíciók öregbítik hírnevét. Egyik legelterjedtebb énekkari műve Szabolcska Mihály: Dal a dalról c. költeményének megzenésítése. Öt nyelven éneklik. Ezzel a díjat nyert művével a külföldön versenyző dalárdák mindig első díjat nyertek [4]. De itteni működése nemcsak a főszékesegyházi karnagyi működésében és a tanítóképző vezető-tanári állásának betöltésében foglal el jelentős helyet, hanem Eger város társadalmának zenei neveléseben is elévülhetetlen érdemei vannak. Ezekről később lesz szó. 1908-ban 381