Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

ságügyminiszterhez 1848. december 1-én felterjesztett jelentésében a következőképp összegezte: . .Világos előttem, — írja jelentésében — hogy a sasi lakosoknak úrbéri rendezés miatti mostani panaszaik és azoknak kifolyásai sem a perben eljárt bíróság mulasztásán, sem a volt földesuraságnak volt jobbágyain nyerészkedni, vagy azoknak rövidséget okozni kívánó szándékán, mint a panaszkodók által gyanúsíttatik — nem alapulnak, hanem vagy az összesítés és elkülönözés iránti éretlen ellenszenvben, vagy ami hihetőbb, a nép tudatlanságát nyerészkedésre fordító alattomos bújtogatónak rossz akaratában, és a volt földesurat minden törvényes birtokától megfosztani akaró törekvésében gyökereznek" [78]. A tiszasasi megmozdulást a december 6-án tartott fenyítő törvényszék zárta le. A májusban „megugrott" Csató Máriát és Csató Katalint is sikerült közben elfogni. Az ő elítélésükre került most sor. Erről így számol be a törvényszék jegyzőkönyve: ,,1848. május 2-án Tiszasason összeült tisztiszék ítélete következtében elfogatván mindkettő kivett vallomásával mai napon törvényszék elébe állíttatik. Minek következtében önkéntes vallomásaikból kitűnvén az: miszerint nevezett Csató Mária és Csató Katalin az egész lakosságot fellázítani a Kelem nevű pusztát az uraságtól erőszakosan elfoglalni, onnan annak marháit kiverni s a helység jószágát odahajtani, sőt eme törvénytelen elfoglalás halálig leendő védelmére a népet felbújtani és a Tiszasason összeült törvényszék ellen is hangosan kikelni nem iszonyodtak, eddigi fogságukon felül 2 évi szokott böjt mellett viselendő rabságra ítéltetnek" [79] Gyöngyöstarján Gyöngyöstarjánban is megsértetett a vagyonbiztonság — jelenti a másodalispán 1848. április 3-án tartott bizottmányi ülésen — ,^menynyiben a volt jobbágyok a közelebb múlt ősszel végrehajtásba vett úrbéri elkülönözési per útján részükre kihasított földek helyett, nemcsak a maguk régi földjeiket visszafoglalni, hanem a földesuraságokét is elfoglalni s azoknak őszi vetéseiket kiszántani kezdették és a törvényes felsőbbségnek ezen kihágásért közbe tett rendeleteinek is vakmerő makacssággal ellene szegültek" [80]. Mi történt valójában Gyöngyöstarjánban? Mitől rémült meg anyira a megye nemessége? A község határában 1847 őszén úrbéri szabályozást hajtottak végre, amelynek során külön tagban hasították ki a földesúri és külön a jobbágyföldeket. A jobbágyoktól elvették a jobbminőségű földjeiket. Ök ezeket 1848. április első napjaiban visszafoglalták. A földesurak és a község jegyzője a járás szolgabírájához, Izsák Lászlóhoz fordultak, hogy legyen segítségükre. A szolgabíró eleget tett a kérésnek, de akárhogy igyekezett is a rendet helyreállítani az nem sikerült. A parasztok nem hallgattak rá. Ezért kérte a rend fenntartására szervezett megyei választmány intézkedését. A megyei választmány április 4-én „rögtön működő" törvényszé367