Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

ket küldött ki a vétkesek megbüntetésére. A törvényszék másnap délután 3 órára Gyöngyösre maga elé idézte a lázítással vádolt ör. Ludányi József matyó, ifj. Ludányi József matyó, Ludányi János kurta, Ludánvi Jakab benke, Ludányi Petri Ferenc, Ludányi Imre benke, Rúzsom István, Rúzsom Mihály, Szecskő István, Földi Ferenc és Rúzsom József tarjáni lakosokat és a helység elöljáróit [81]. A kitűzött időre a bíró és az elöljárók megjelentek, a vádlottak azonban nem. A törvényszék Babus Mihály bírótól érdeklődött a nyugtalanság oka felől. A bíró nyíltan megmondta: „ők még a tavasz folyamán olyan földbe kívánják a tavaszit elvetni, mely a legjobb, melyből legtöbbet várhatnak. Mivel szavai elárulták, hogy ő is „a rendbontókkal egyetérteni merészelt — a törvényszék letartóztatta. Egyben elhatározta, hogy „a békétlenkedő csavargók" letartóztatására katonaság segítségét kérik s ezért megkeresik a Gyöngyösön tartózkodó gr. Wrbna ezredbeli őrnagyot [82]. Egyben kitűzték a legközelebbi törvényszéki ülést f. hó 6-ra. Peregnek az események. 1848. április 6. Izsák László alszolgabíró jelenti: a Wrbna ezred őrnagya Verpelétről fél század katonaságot berendelt és a katonák Gyöngyösre megérkeztek. A törvényszék meghatározza a vétkesek elfogásának körülményeit. „Nemcsak azokat kell elfogni, akik tegnajp a törvényszék előtt megjelenni makacskodtak, — tehát nemcsak a lázítókat, hanem mindazokat, akik a határbeli földesurak földjeit és rétjeit szántani merészelték. A katonaság felhasználása az alszolgabíró ügyességére bízatik. A vétkesek elfogását először megyei hadnagyoknak kell megkísérelni, ha ez nem sikerülne, csak akkor kell a katonaságot felhasználni. Minden esetre a katonákat az illető vétkesek házainál kell elszállásolni, akik mindaddig ott maradnak, míg a helységben a csend és a béke helyre nem áll. Ha pedig a vétkesek fegyvert használnának, a: kiküldött szolgabíró a katonasággal vonuljon vissza és kérje ki a törvényszék rendelkezését" [83]. 1848. április 7. „Izsák László alszolgabíró hivatalosan jelenti: kiküldetése következtében tegnap délután történt megérkeztekor a rendelkezése alá bízott katonaságot a helység házánál felállította ugyan, minthogy azonban a lakosság részéről semmi ellenállást nem tapastzalt, a törvényszéktől kapott utasítást követte. A kiállított katonaságot nem használva a megyei hadnagyok által mind a törvényszék elébe beállíttatni rendelt lázítókat, mind a lázitást követő lakosokat elfogatta. Tizenkét katonai között még az nap Gyöngyösre behozatta, s más alkalmas fogház nemléte miatt éjjin által a helyben lévő katonai laktanya fogházába őriztette, a többi katonaságot pedig lovaival együtt Tarjánban a lázítók házaihoz beszállásoltatta, s azoknak a lázítók terhére háramló ellátásáról intézkedett." — Jelentette továbbá, hogy „.. .a nép nyugodt kedéllyel s békésen vette a lázítók elfogatását s felszólítására az öszszesítés útján részükre kijelölve lévő földek szántásának minél előbbi megkezdését megígérte." 368