Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.

1901/1. sz,, Pálinkás Béla: „Vallástani ferdeségek a népiskolában".) E bátor valláskritikai cikkben a szerző kifogásolta a Káté tanítását, a gyermek számára érthetetlen anyag magoltatását, a szabad, önálló gondolkodás béklyóba verését. „Nem arra kell a gyermeket megtanítani, hogy mi a bűn, hanem arra, hogy mi a jó, mi a nemes" — olvashatjuk a cikkben, a tízparancsolat tanítására célozva. Ezután szellemesen, éles logikával mutatja ki, hogy a valláserkölcs több fogalma — értelmi, fejlődéslélektani és egyéb pedagógiai megfontolásokból — nem magyarázható az iskolában kellő szemléletességgel, konkrétséggel. (Pl. „bujaság", — paráznaság, — tisztátalan gondolat és kívánság stb.) — A gyónás pedig — folytatódik az okfejtés — szinte feljogosítja a felnőttet is, gyermeket is a bűnre — azzal, hogy a gvónáskor könnyűszerrel „feloldozást" adnak és valójában nem is tartanak vissza a bűn elkövetésétől. — Végül feltétlen kiemelést érdemel a „Az Iskola" című, Komáromban megjelent folyóirat (1910. évf. Szerk.: Tuba Károly) — a régi, milleneumi Magyarországon szinte példátlanul bátor ateista mondások közlése miatt, a valláserkölcs éles, nyílt bírálatáért. E folyóiratban a szövegközt, feltűnő helyen ilyenféle aforizmákat olvashatunk: — „Vallások elpusztulnak, amikor igazságuk bebizonyosodik. A tudomány elhunyt vallások archívuma. (Az Iskola, 1910/8. sz.) — „Nem lesz addig erős, nagy Magyarország és kulturális magyar nemzet, amíg a felekezetek járma alatt nyög a népnevelés és a népoktatás." (Az Iskola, 1910/10. sz.) — „A kan csukának legközelebbi rokona a „pásztorbot". „Avval a testet verik véresre, evvel a lelket verik agyon." (Az Iskola, 1910/10. sz.) — ..Az egyházak egyenes ellentétben állnak az emberiség szellemi és erkölcsi érdekeivel." ** * Az ifjúság erkölcsi arculatáról A polgári társadalom erkölcsi hanyatlásáról a kor lapjaiban., dokumentumaibann sok anyagot lehet találni. Országosan is jellemző módon, erőteljesen kaptak e problémák hangot az. 1896-ban rendezett II. Egyetemes Tanügyi Kongresszuson is. Nem csodálkozhatunk azon. hogy a vidéki pedagógiai sajtó is foglalkozott az erkölcsi bajokkal, problémákkal. Az ifjúság erkölcsi hanyatlásáról meglehetősen borús hangvételű cikkeket olvashatunk a vidéki pedagógiai sajtóban már 1877-ben is. (Aradvidéki Tanítóegylet Közlönye, 1877/4. sz. Lukács János: „A mi ifjaink sietnek élni".) Ettől kezdve 1890-ig eléggé sűrűn foglalkoztatják vidéki pedagógiai sajtónkat e témák. E tekintetben olyan érdekes, kortörténetileg jellemző anyagokkal találkozhatunk a vidéki lapokban, melyek az országos, fővárosi pedagógiai folyóiratokból úgyszólván teljesen hiányoznak. Némelykor szemléletesen, esetenként őszinte vagy kissé túlzott felháborodással emlegetik a falusi ifjúság erkölcsi hibáit. Pl. az „Ung3* 35