Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.

megyei Tanügy" 1883/3. számában Csollák Mihály így ír: „Pórnépünk erkölcsi életéről": „Tavaszon és nyáron a suhancok az utcákat és a tereket megokkupálják és egetverő lármával, fertelmes káromlással töltik az időt. Ilyenkor egészséges gyomrú embernek nem tanácsos az utcán menni, megdobálhatják, csúfnévvel illethetik . .. Nyári estéken mindkét nemű ifjúság a helyiség egyes pontjain öszszecsődülve egymás ölében kéjeleg... az a legnagyobb hős. aki rezes hangjával legjobban fel tudja háborítani a természet rendjét, a lakosság békés nyugalmát." Az ilyen hibák okát a szerző — erősen leegyszerűsítve, a konzervatív gondolkodás alapján — abban látja, hogy: a nép szabad (?), de szellemileg kiskorú, vezetésre van szüksége, hogy szabadossá ne váljon. (Hasonló megnyilatkozásokra más megyékből is bőven találunk példákat, pl. a nyugati országrészen a soproni Népiskolai Lapok 1882/5. szban, délen a „Bácskai Tanügy" 1898/2. számában hasonló jelenségekről ír.) A század végén, majd az 1910-es években újabb „kulminációs pontjai" vannak az erkölcsi hanyatlással foglalkozó cikkeknek. (Pl. a „Háromszékmegyei Népoktatás" 1913/11. sz.-ban, a „Vasmegyei Tanítók Lapja 1914/3. sz.-ban olvasható cikkek.) ** * Tartalmilag szorosan idekapcsolódik a szexuális nevelés problematikája, mely főleg 3 902. és 1911. között foglalkoztatta többször is a vidéki pedagógiai sajtót, a morálpedagógia és a polgári reformpedagógia ösztönzésének hatására is. A XX. század elejétől foglalkoznak a vidéki folyóiratok a gyermek „érzékiségének" megfékezésével a konzervatív vallásos pedagógia szellemében. (Pl. a „Győregyházmegyei Katholikus Tanügy 1902—03. 6—10. sz. Millner Antal:" Mit tehet a tanító a gyermek érzékiségének megfékezésére s mit az e tekintetben már megromlottak javítására?") — Az ilyen és hasonló — olykor bőbeszédű — címek gyakran többet Ígérnek, mint amennyit a konzervatív szerzők nyújtanak. A gyakorlati álláspont, a pedagógiai tanácsok többnyire nem érik el azt a szintet, amelyet a filantropista pedagógia már a XVIII. században elért. Századunk első évtizedében a feminista mozgalom, a polgári reformpedagógia — pl. Ellen Key és hívei — sokat foglalkozott a nemi felvilágosítással, a koedukációval, általában a nemi nevelés kérdéseivel. E vitáknak csupán gyengített utórezgése hagyott nyomot a vidéki sajtóban, melyben többnyire konzervatív szerzők tájékoztatnak a feministák, reformpedagógusok törekvéseiről. (Pl. az „Alföldi Népiskola", Szeged, 1906. 4. sz., — a „Tanügyi Tanácskozó", Dés, 1907. 4. sz., — a „Tanítók Lapja", Hajdúböszörmény, 1907. 6—7. sz.,. 36