Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

„Apc azt panaszolta az országgyűlés előtt, hogy az úrbérrendezéskor még a falu egész határa úrbéres föld volt, de később „kényszerítés és úriszékek által"' földjeikből egy egész nyomást, valamint 11 egész telekre menő föld tartozékot vett el magának a földesúr" [42]. Dévaványa is azt panaszolta, hogy egykor teljesen a községé volt a föld, de a XVIII. század óta földesuruk sok földtől megfosztotta őket s ezt most majorságinak, tehát az 1848. évi IX. t. c. által nem érintettként szerepelteti [43]. A rendbeszedés formai lefolytatásának módját az 1836. X. t. c. 6. §-a írta elő. Ez lehetővé tette a föld minőségének mennyiségével történő arányosítását. Ennek lényege: a falu határában nem egyforma minőségű földek vannak ezért, a legjobb földet 1100, a közepest 1200, a leghitványabbat pedig 1300 • öllel kell számítani [44], Ez a rendelkezés is eszközül szolgált a parasztság kijátszására. „Tiszakürt helysége előterjeszti: hogy noha a földesuraság a tagosztályt és elkülönözést már régibb időben folyamatba vette — azonban az 1600 • ölével kiadatni rendelt telek helyett ők csak 1200 • öles telket kaptak s a terjedelmesen kinyert legelőnek egy része pedig erdőnek alkalmaztatott s a megmaradt rész közös legelőnek alakíttatott, kérik sérelmüket orvosoltatni." [45]. (Itt a G ölek száma ugyan ellenkezik az előbb ismertetett törvény rendelkezésével. Hogy miért? Nem tudjuk. Az is kérdéses, hogy mennyire volt megalapozott a tiszakürtiek panasza. De ha igaz, minden holdnál 400 • öl területet nyert a földesúr.) Felvetődik a kérdés: mi lett a sorsa a különböző regulációk során elvett földeknek? Erre a statisztikai adatok vizsgálata derít fényt. Szántóföld (m. hold) Heves és Külső-Szolnok vármegyében E statisztikai kimutatás szerint megyénkben a művelés alatt álló szántóterületnek 1788-ban még csak 42 százaléka volt a földesúri, és 58 százaléka jobbágyi kézen. Az 1848-as forradalom előtt azonban már a szántóföldek 63 százaléka volt földesúri és csak 37 százaléka úrbéri. Az allodiális földterület megyénkben 3 százalékkal felülhaladta az országos átlagot. (Magyarországon ugyanis 1848-ban Megjegyezni kívánjuk: valószínűnek látszik az, hogy a nemesi birtok ilyen nagyarányú megnövekedése nem csupán a regulációk során elvett jobbágytelki állományból, hanem főként a közhasználatú, illetve nem úrbéres paraszti földterület elvételéből származott. De akár ebből, I. Nemesi: II. Úrbéri: 1788 1848 110 114 h (42%) 328 639 h (63%) 156024 h (58%) 196 000 h (37%) nemesi föld volt úrbéri föld volt 9 406 209 h (60%) 6 077 273 h (40%).) 356