Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.

A protestáns tanügyi lapok — bár természetesen szintén idealisták, valláserkölcsi alapon állnak — általában mellőzik a materializmus elleni dühös kirohanásokat, többnyire megértőbbek a polgári liberalizmussal szemben, sőt a konzervatív katolikus sajtóval szemben inkább a polgári, haladóbb törekvéseket képviselik nem egy esetben. (Ilyenek pl. a „Protestáns Tanítók Lapja", Hódmezővásárhely—Hajdúböszörmény, 1890—93., — a „Református Tanítók Lapja", Hajdúböszörmény, 1901— 1903., — a Protestáns Néptanító, Hajdúnánás, 1887—1890. stb.) A vidéki tanügyi folyóiratok egy másik, nagyobbik része a megyei szervek, a tanfelügyelőség lapjaként jelent meg. Egyes folyóiratokat a megyei Tanítóegyesület adott ki, más esetekben — elég gyakran — a tanfelügyelőség és a helyi tanítóegyesület közös kiadásában jelentek meg folyóiratok. Azokban a lapokban, amelyekre a haladóbb szellemű tanítóság, a tanítóegyesület gyakorolt befolyást, több olyan megnyilatkozást találunk, amleyek józanul, objektíven vetnek fel kérdéseket, esetenként bíráló hangot is megütnek és egészben véve a polgári liberalizmust képviselik. Ilyen esetekben — olvashatunk becses, az uralkodó kultúipolitikához képest haladó tendenciájú írásokat is. Természetesen a haladó jelleget viszonylagosan és „cum grano salis" kell értenünk, hiszen az uralkodó, hivatalos nacionalista kultúrpolitika — főleg az 1880-as évek, a századforduló óta, határozottan rányomta bélyegét a vidéki pedagógiai sajtóra is. Külön helyet foglalnak el az ún. „diáklapok", melyek a középiskolai önképzőkörök tevékenységét tükrözik, a diákok írásait közlik. Egyes esetekben azonban tanulságosak a fiatalság világnézeti-erkölcsi arculatára, szellemi nívójára vonatkozóan is. (pl. „Diák-lap", Alsókubin, 1903. — „Diákélet", Pécs, Szt. Erzsébet gimn. — „Magyar Diák", Kassa, 1899, stb.) Nemzetiségi szempontból tekintve, a vidéki pedagógiai sajtó híven tükrözte a régi magyar uralkodóosztály nacionalista, magyarosító törekvéseit. Ennek bizonysága, hogy csupán két olyan jelentősebb vidéki pedagógiai orgánum van, amely nemzetiségi nyelven jelent meg: az egyik, az Újvidéken németül megjelent „Neue Ungarische Schulzeitung", 1886—1888; a másik, a románul Sibiu-ban (Nagyszeben) megjelent, román nyelvű „Foiä Pedagogics" (1897—99.). Az említett nemzetiségi folyóiratok is rövid életűek voltak, és éppen azért, mert néhányszor — közvetlenül vagy inkább közvetve — bírálták a hivatalos nemzetiségelnyomó, „magyarosító" kultúrpolitikát, a hatóságok rövid idő múlva megakadályozták megjelenésüket. A folyóiratok célkitűzését sok esetben mindjárt az induláskor, vezércikkben is megfogalmazta a szerkesztőség. Gyakoriak a kifejezetten provinciális célkitűzések, pl. a helyi, megyei iskolaviszonyokról való tájékoztatás, — a tanítóság köl3 33