Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius nyelvészeti munkásságának jelentősége. Comenius és a nyelvtudomány
COMENIUS NYELVÉSZETI MUNKÁSSÁGÁNAK JELENTŐSÉGE COMENIUS ÉS A NYELVTUDOMÁNY Dr. BAKOS JÓZSEF I. Comenius a nyelv fogalmáról és szerepéről 1. Comenius — mint jó filológus —, nagyon jól ismerte azokat a nézeteket, amelyeket az előd és kortárs filológia a nyelv mivoltáról, illetőleg éppen a nyelvi kifejező eszközökről a XVII. század filológusaira, nyelvészeire hagyott. Nagyon jellemző, hogy Comenius ezen a területen is —• éppen helyes nyelvszemlélete folytán —• nem esett a spekulatív nyelvelméletek s az irracionális nyelvmágia vermébe. Comenius pl. számos elődjének és kortársának megfogalmazásában is ismert tételt hangoztat akkor, amikor azt állítja, hogy az embert az állattól elsősorban esze és nyelve különbözteti meg: „Duo hominem a brutis distinguunt notabiliter: ratio et oratio." Az állatvilágból kiemelkedő embernek (animal rationale) van egyedül birtokában a beszéd mestersége (ars sermocinationis) (Vö. Schola Infantiae: Cap. VIII. 1.), s egyedül az ember sajátja a valódi beszéd (linguae usus homini proprius est." [Meth. Lingu. Nov. Cap. I. 2.] Nem egy ízben fejti ki Comenius azt is, hogy a nyelv az emberi közösség, a társadalom számára igen fontos eszköz (instrumentum, vehiculum), a legfontosabb kötelék (vinculum), mely embert emberhez fűz, s a nyelvnek eszközjellege, közlő szerepe a beszédben, a beszédaktusokban nyilvánul meg: „Sermonem esse vitae humanae necessarium et optimum societatis vinculum." (Vö. Meth. Lingu. Nov. Cap. II. 7.) A nyelv fogalmának és funkciójának helyes megértését tükrözi Comeniusnak az a tétele is, hogy a nyelv, a beszéd az ember számára gondolatai és érzései 185