Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius nyelvészeti munkásságának jelentősége. Comenius és a nyelvtudomány

közlésének s ismeretekben való gazdagodásának legősibb és legtökéletesebb eszköze: „Sermo mentis hominum ad alios interpres ... eruditionis hauriendae, aliisque communicandae intrumentum, mentis ad mentem nuntius .. . (Vö. részletesebben: Meth. Lingu. Nov. Cap. II. 11 és Didactica Magna. Cap. XXII). A Triertium (Sapientiae primae Usus Triertium Catholicum Apellandus, Lugduni, 1681) bevezető fejezetében a mű elé írt ajánló soraiban is a nyelv közlő szerepét és eszköz jelleg ét emeli ki: „Lingua est mentis interpres." Az emberek a nyelv útján „cogitationes suas ad alios communicant." Ezeket a tételeket újra és újra feleleveníti. A Sárospatakon írt Tirocinium (Artificii legendi et scribendi Tirocinium,. 1651—1653) hasábjain is azt fejti ki Comenius, hogy a nyelv elsődleges funkciója a társadalmi, a közlő, a kommunikatív szerep, azaz: „cogitationes et actiones communicare aliis." A De rerum humanarum emendatione Consultatio catholica ötödik részében, a Panglottiaban a sok és értékes általános nyelvészeti megjegyzés között is meglepően világos fogalmazásban beszél Comenius a nyelv fogalmáról, funkciójáról: „Lingua (Sermo) societatis humanae vinculum". Az sem véletlen, hogy Comenius pataki bemutatkozó beszédében (De cultura ingeniorum), továbbá a Panegersia és a Pampaedia lapjain is tudatosan helyezte előtérbe a nyelv társadalmi (kommunikatív) és kifejező (expresszív) funkcióját, mondván, hogy a nyelv a szellem mozgékony tolmácsa, a gondolkodási készség fejlesztője, a gondolat- és érzelemközlés eszköze, ember és ember közötti tolmácsa annak, amit fel kell fognunk, vagy el kell végeznünk. A nyelv eszköz: mindenkihez való tolmácsa . . . több embert a tervek és munkák szövetségébe egyesít: „Sermo omnium ad omnes interpres ... lingua homines plures in consiliorum et operum societatem copulat . . . cogitata, dictata, factitata, aut et iam cogitanda, dicenda, facienda ubiubi opus recensens, ac suis coloribus depingens, lumen de lumine spargit et multiplicat, deque aiis transfert in alios". (Vö. De cultura ingeniorum Oratio. ODO II. 73—74.). 2. Nagyon gyakran utal Comenius arra is, hogy az emberi hang csodálatos építkezési anyag, s az emberi nyelv igen változatos, mozgékony, ügyes eszköz és tolmács (lingua volubilissima . . . interpres." Pansophici Libri Delineatio: 99), s az ember számára a közlésre, a kifejezésre használható eszközök, jelek között (gestus, nutus, pictus) a legtökéletesebb, a legkifejezőbb. Az ember a tagolt hangokkal, illetőleg a szabályosan tagolt hangokból álló nyelvi egységekkel, a valóság egy részletét megjelölő szavakkal (finito vocum numero), s egy-egy meghatározott teljes tudattartalmat kifejező, s a valóság viszonyokat megfelelő logikai és nyelvi viszonyításokkal elénk táró beszédegységekkel történő közlést lehetővé tévő nyelvet olyan eszközzé fejlesztette, amivel képes hallhatóvá, érzékelhetővé tenni társai számára a valóság tárgyait, jelenségeit, változásait, tulajdonságait, s közölni mindazokat az anyagi és szellemi értékeket, amelyeket a közösségben dolgozó ember megszerzett, kifejlesztett, elgondolt és megalkotott: „Lingua est verborum res significantium et menti praesentantium apparatus .. sermonem esse pictam rerum imaginem: non enim de nihilo 186