Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Márkus Jenő: Az oktatáshoz szükséges függvénytani fogalmak beépítése a kísérleti fizikat mechanika tananyagába

kőzni fognak nem sokkal későbbi időpontban. Fogalmak, jelölések és tételigazolások tekintetében lehetőleg alkalmazkodnunk kell a szaktárgy kívánalmaihoz. "Útmutatónak ezért a megfelelő szakkönyvet (tankönyvet) kell tekintenünk. Ettől csak annyiban és olyan mértékben térjünk el, amennyiben az a fizika hagyományos és megszokott kívánalmai szerint szükséges. A hogyan kérdéshez tartozik az is, miképen kapcsoljuk hozzá a matematikai ismeretek bővítését a fizika oktatásához. E tekintetben két szokás alakult ki: 1. A fizika oktatás megkezdése előtt nyújtjuk mindazokat a matematikai ismereteket, melyek a fizika tanításához szükségesek. 2. Szervesen beleillesztjük a fizika oktatásba, s az egyes matematikai kérdésekkel akkor foglalkozunk csak, mikor a fizika oktatás folyamán annak szükségessége jelentkezik. Az első módszer mellett érvként lehet felhozni, hogy a fizika oktatást nem kell ismételten megszakítani a matematikai ismeretek bővítése céljából. Hátránya, hogy a rövid idő alatt kapott sok új fogalom és ismeret a kezdeti fokon nehezen sajátítható el, s nem látszik annak szükségessége sem. Ezért rendszerint ismételnünk kell a matematikai fogalmakat akkor is, mikor a fizika oktatásában használni akarjuk. A másik módszer ugyan ismételten is megszakítja a szakoktatás menetét, mégis több előnye mutatkozik: aj A fogalmak megismerése huzamosabb idő alatt megy végbe és részekre bomlik. így meginduláskor némikép csökkenti az ellentétet a közép- és felsőfokú oktatás között is. b) Olyan fizika anyagba kell beépíteni, mely alapjaiban ismert a középiskolai fizikai tanulmányokból. c) Látszik a matematikai fogalmak megismerésének szükségessége a fizikai fogalmak elmélyítése céljából. d) Látszik, hogy a fizika fejlődése hogyan teszi szükségessé a matematikai fogalmak fejlesztését. e) A fizikai fogalmak elősegítik a matematikai fogalmak megértését. Felvethetjük azt a kérdést is: a matematikai fogalmak bővítésénél példaként felhasználhatjuk-e a meglevő fizikai ismereteket? Pl. a függvény fogalmánál a már középiskolából ismert fizikai ismereteket. Itt legyen szabad hivatkoznom R. Pohl német fizikusra, aki a felsőoktatás számára írt könyvét szerkezetileg úgy alakította ki, hogy feltételezett fizikai előismereteket. Az ismeretek ilyen irányú felhasználása azért is előnyösnek látszik, mert a fizika területén világít rá mindjárt a matematikai fogalmakra. Kétségtelen, hogy az említett függvénytani fogalmak alábbi tárgyalásmódja ellen a matematikai logika szempontjából lehet kifogásokat felhozni. Számunkra azonban a matematikai tételek felhasználása a lényeges, s éppen ezért a tételek igazolásába nem merülhetünk bele olyan mélységig, mint azt a szaktárgy teszi. Legyen szabad hivatkozni: „Joos—Kaluza: Höhere Mathematik" c. könyvére, melyet a szerzők azon célzattal állítottak össze, — mint az a könyv előszavából megállapítható, — hogy fizikusok, kémikusok és mérnökök számára a matema150