Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hidasi Károly: A dialektikus materializmus néhány „tételének" elemzése a főiskolai hőtan oktatásában

A mennyiségi és minőségi változások az egyes hője lenségeknél Először is vizsgáljuk meg, hogy mit értünk mennyiségi és minőségi fogalmon. Logikai formában célszerű a minőség fogalmával kezdeni. A minőség a dolgokkal és a folyamatokkal elválaszthatatlanul összefüggő meghatározottság. A minőség a dolgok — folyamatok — belső strukturája. A minőségi változás az adott dolog, vagy folyamat megszűnését és egy új dolog ill. folyamat létrejöttét jelenti. A minőségi változás során nem minden tulajdonság változik meg, csak a folyamat szempontjából lényeges tulajdonságok. A mennyiség a dolgoknak és a folyamatoknak külsődlegesebb meghatározottsága, mint a minőség. A dolgok mennyisége bizonyos határok között változtatható, anélkül, hogy a minősége változna. Igen találóan fejezi ki Hegel ezt a sajátosságot: ,,A végbemenő mennyiségi változás először valami egész ártalmatlannak látszik, de még valami más is lappang mögötte, s a mennyiséginek az a látszólag ártatlan változása mintegy csel a minőséginek megmaradására." (Hegel: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai.) Vizsgáljuk meg, hogy a mennyiségi és minőségi változások a hőtan melyik szűkebb ágában hasznosítható legcélszerűbben az oktató-nevelő munkában. A fizika fejlődésének, egyik fontos állomása a molekuláris hő-elmélet, és a kinetikus gázelmélet kialakulása. Robert Mayer és Joule nevéhez fűződik az a fontos felfedezés, amely kimutatta, hogy a hőenergia és mechanikai energia között kölcsönhatás van. Felállították azt a tételt, hogy a hő rendszertelen molekulamozgás egyik alakja. Jólehet, hogy ez a szabálytalan mozgás mikroszkopikus mértékben közvetlenül nem látható, de ,,hő" alakjában mégis megnyilvánul számunkra. Ennek alapján fejlődött ki a kinetikus gázelmélet, amely abból a feltevésből indult ki, hogy egy gáz szabálytalan mozgásban lévő molekulákból áll. A kinetikus gázelmélet fejlődése azért is fontos, mert az első példát nyújtotta a fizikában a természeti törvények egy minőségileg új oldalára, tudniillik arra, hogy makroszkopikus szinten nagyarányú átfogó statisztikus szabályosságok érvényesülhetnek, amelyek nagyjából függetlenek az atomi szinten végbemenő mozgásoktól. Ezek után könnyen megmagyarázhatjuk, az állapotváltozások okait, és felismerhetjük a mennyiségi és minőségi összefüggéseket. Ismert dolog, hogy az anyagok gáznemű, folyékony és szilárd halmazállapotainak minőségi sajátosságát régen egyszerűen „tudomásul vették". A kinetikus hőelmélet lehetővé tette, hogy meg is magyarázzuk ezeket a sajátosságokat. Ez röviden a következő: 1. A gáz halmazállapot jellemző sajátossága: a) a molekulák rendszertelen mozgásban vannak, b) nagy kinetikus energiával rendelkeznek, c) a rendelkezésre álló teret betöltik. 146