Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hidasi Károly: A dialektikus materializmus néhány „tételének" elemzése a főiskolai hőtan oktatásában
a nagy lehetőséget felhasználni arra, hogy a hallgatók világnézeti fejlődését elősegítse. A felsorolt öt fogalmi problémát összefoglalva leszögezhetjük, hogy a fizikusnak a fogalmi definíciót úgy kell megadni, hogy a dialektikus gondolkodás alapján világosan megértsék hallgatóink a definiált fogalom objektív jellegét. A mozgás dialektikus vizsgálata a hőtan tanításában A mozgás természetének mélyebb vizsgálata csak az absztrakció segítségével történhet. A mozgás mibenlétét nem lehet megmagyarázni, ha nem vesszük figyelembe, hogy a mozgás egyik anyagi állapotból a másik anyagi állapotba való átmenet, továbbá, hogy minden folyamatban vannak siettető és késleltethető elemek, s a mozgás éppen ezeknek az ellentéteknek a harcából fakad. A dialektikus materializmus a tudományok eredményeit felhasználva, a mozgást az anyagtól elválaszthatatlannak tartja és általánosan értelmezi. A mozgás magában foglal minden változást: a mozgás az egyik állapotból a másikba való átmenetet jelent. Ha a hő jelenségeket mélyebb értelemben megvizsgáljuk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy mindegyik, kivétel nélkül a mozgással (hőmozgással) magyarázható. A legegyszerűbb jelenségek: a hőmérsékletváltozás, a hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező vonalas és térfogati változások, nyomásváltozások . . . stb., mind az anyag mozgására vezethető vissza. Ugyancsak nagy lehetőség kínálkozik a fizikatanár számára annak bizonyítására, hogy a mozgás az anyag — pl. „egy zárt rendszer" — egyik állapotából a másik állapotába való átmenetet jelenti, amikor Boyle Mariotte és Gay-Lussac törvényeit tanítja. Az izotermikus, izochor, izobár és adiabatikus változások a gázok állapotának változásait írják le. A termodinamika főtételei a mozgás elpusztíthatatlanságának a kérdését tárgyalják. Az első főtétel, az energia megmaradását, illetve egyik fajtájának a másikba szigorú törvényszerűség szerint való átalakulását mondja ki. Ez a tétel a mozgás mennyiségi megmaradását, elpusztíthatatlanságát és teremthetetlenségét igazolja az élettelen természeten belül. A termodinamika második főtétele — az előzőkben tárgyalt entrópia-tétel — a változások irányára ad felvilágosítást. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a mechanikai és hőenergia közötti kölcsönhatásnak mozgás törvényeit tárja fel. Összefoglalva a hőmozgás lényegét megállapíthatjuk, hogy a hőmozgás nagyszámú részecskékből álló fizikai rendszer elemeinek rendszertelen mozgása. Ez a mozgás nem írható le a dinamika törvényeivel, az egyes részek mozgása nem ad képet a hőmérsékletről, a részek közötti kölcsönhatás speciális törvényszerűségek fellépését eredményezi. Sem a hőmozgás, sem a mechanikai mozgás nem árul el semmit azoknak az erőknek a természetéről, amelyek létrehozzák, előidézik, más szóval, nem függnek egy meghatározott anyagfajtától. 10 145