Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hidasi Károly: A dialektikus materializmus néhány „tételének" elemzése a főiskolai hőtan oktatásában

tulajdonsága van: a mozgás, a tér és az idő, mint az anyag objektív létezési formája; szerkezeti felépítésének vizsgálatából eredő tulajdonságok stb. Az oktató-nevelő munkánkban tapasztaljuk, hogy a hallgatók a fizikában anyag-fogalom alatt nem azt értik, amit a filozófiai anyagfogalomban. Ha nem is ellentétes ertelmű. de szűkebb értelemben használja a fizika, mint a filozófia. Ennek persze megvan a maga történelmi háttere is. Az anyag fogalmának tisztázásakor tudnunk kell azt, hogy egy naiv előítélettel kell szembeszállnunk, ugyanis az anyag fogalmáról lévén szó, első pillanatban a hétköznapi életben kézzelfoghatóan megnyilvánuló formáira gondolnak, a kézzelfoghatóságot szükségszerű tulajdonságnak tekintve. Ilyen alapon gondolták régen, hogy a levegő — és a többi gáz — már nem anyag, hanem inkább szellemi szubsztancia. Az a kérdés természetesen, hogy a gázok valóban ugyanúgy anyagi természetűek, mint pl. a kő, vagy a föld, ma már nem jelent problémát. De nem biztosított az egyértelmű válasz, ha ugyanazt a kérdést tesszük fel az erőtérre, sugárzásra, stb. vonatkozóan. Az ilyen kérdéseket feltétlenül és pontosan értelmezni kell az anyag egységes szemlélete szempontjából. Fontos kihangsúlyozni, hogy például a fizikai erőtereknek, sugárzásoknak, stb. anyagszámba való vétele nem egyszerű fogás, mellyel névlegesen elkerüljük anyagon kívüli hatótényezők elismerését. Mindezen jelenségeknél pontosan kimutatható tömegeloszlás létezik, rendelkeznek energiával, mozgásmennyiséggel és sok más fizikai tulajdonságuk van. Az anyag kölcsönhatása és szükségszerűsége jól igazolt kísérleti tény. 2. A tömeg fogalma A tömeg fogalmát Newton alakította ki a XVII. században. A testek tömege Newton szerint elsődleges és adott tárgy esetén változatlan sajátság. Igen sokáig a tömeg és anyag azonos fogalom volt a fizikában. Éppen ez okozta a mechanika válságát. A helyes kiutat ebből a válságból a dialektikus materializmus mutatta,' meg, a mi vonatkozásunkban azzal, hogy a természettudományok eredményeire támaszkodva kimutatta: a mechanikai tömeg nem azonosítható az anyaggal általában, és a mechanikai mozgáson kívül az anyagnak még igen sok, minőségileg más mozgása is van, de minden mozgás elválaszthatatlan az anyagtól. A mechanikai tömeg a közönséges értelemben vett anyagnak igen fontos tulajdonsága. Az ismereteink fejlődése bebizonyította, hogy a közvetlenül észlelhető anyagi testen kívül az anyagnak más fr^jtái, más megnyilvánulási formái is vannak, amelyek a mechanikai tömeggel már nem mérhetők. Az Einstein-féle összefüggés értelmében (AE=m • c

2) bármely anyagi objektum csak úgy adhat át energiát egy másik objektumnak, hogy egyúttal megfelelő mennyiségű tömegeket is átad. A modern kísérleti technika mérési módszereivel bebizonyította, hogy anyagi objektumok között nem létezhet energia átadás, egyidejűleg tömegátadás nélkül. Fel kell hívni a hallgatók figyelmét 139