Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hidasi Károly: A dialektikus materializmus néhány „tételének" elemzése a főiskolai hőtan oktatásában

ca szempontjából döntő fontosságú, az egyes fizikai eredményekhez kapcsolódó idealisztikus elképzeléseket megcáfolva meg kell adnunk azok materializtikus filozófiai értelmezését. Dolgozatomban elsősorban is a hőtan oktatásában felmerülő problémákat fogom elemezni a dialektikus gondolkodás tükrében. Természetesen a teljességre nem törekedhetem, mert igen sok olyan hőtani jelenség van, amely egyrészt ismétlődő problémákat vet fel az oktatási félév anyagában, másrészt pedig célom, hogy a legfontosabb fizikaifilozófiai ismeretelméleti kérdéseket boncoljam. Ennek a gondolatnak megfelelően arra törekszem, hogy a főiskolai oktató-nevelő munkában az előírt oktatási anyagon belül tárjam fel azokat a kínálkozó lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik az oktató számára — minden különösebb „mesterkéltség" ideológiai „erőszakosság" nélkül — a dialektikus világszemlélet szaktárgyon belüli kialakítását. Szükséges lesz azonban egynéhány fogalmat, jelenséget és törvényt más fejezetekből is elemeznem. Ezek elengedhetetlenül szükségesek, mert bizonyos átfedések — a szoros kapcsolódások miatt — a fizika fejezeteiben megtalálhatók, sőt elkerülhetetlenek. Néhány hőtani (fizikai) fogalom dialektikus értelmezése: Az oktatónevelő munkának igen fontos része a tudományos fogalmak helyes meghatározása. Fogalmaink helyes meghatározása és alkalmazása a hallgatók szakmai és világnézeti nevelésében igen eredményesek lesznek, ha az oktató rámutat a fizikai kategóriák és a filozófiai kategóriák közötti viszonyra. Ennek hangsúlyozása különösen olyan esetekben fontos, amikor formailag azonos, de tartalmilag teljesen különböző fogalmakról esik szó és az elkerülhetetlenül félreértéshez vezet, esetleg a hallgatókban idealista nézetet táplálhat. 1. Az anyag fogalma Az oktatónak legfontosabb feladata, hogy az anyag fogalmának helyes kialakítására törekedjék. Már az első fizikai órán szükségessé válik a fogalomnak kettős értelmezése: fizikai és filozófiai megfogalmazása. A filozófia szerint: „az anyag filozófiai kategória, amely az érzeteinkben feltáruló, érzeteinkkel lemásolt, lefényképezett, vissza tükrözött, érzeteinktől függetlenül létező objektív valóság megjelölésére szolgál". (Lenin: Materializmus és empiriokriticizmus.). Ez a meghatározás az anyaggal foglalkozó tudomány eredményeinek összefoglalása, és szilárd materialista támaszt nyújt a természettudósoknak konkrét kutatásaikhoz. Ez a meghatározás az idealisták ellen irányul, akik az atom szerkezetére vonatkozó minden új felfedezést arra próbálnak felhasználni, hogy megcáfolják a materializmust és kimutassák, hogy az anyag csupán szinbólum, fogalom, nem pedig objektív valóság. De bárhogyan változzanak is az embereknek az atom felépítésére vonatkozó elképzelései, nem lehet megcáfolni a leglényegesebb tényt, hogy az anyag az emberi tudattól függetlenül létezik, s hogy minden, ami létezik, az anyag különféle megnyilvánulása. Az anyagnak több 138