Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Nagy Andor: A televízió esztétikai kérdései

partnerek, stb.) [11], de hozzájárulhat a film hatásához az otthoni miliő is. A családban megvitatva a látottakat más élmény már esetleg nem éri a nézőket, míg a moziból kilépve az élet forgatagába csöppen az ember, mely a hatást minimálisra redukálhatja. Gyermeknézőket volt alkalmunk megfigyelni a mozi nézőterén és otthon a képernyő előtt. Tapasztalatunk azt a feltevésünket igazolta, hogy a televízió is lehet olyan hatásos, mint a film (mozifilm!). Sőt, ilyen vonatkozásban a televízió a szülőknek még több problémát jelent, mint a mozi. A gyermeknéző ugyan épp úgy nem tud szelektálni az igaz és a mese között a filmszínházban, mint a televíziót nézve, de amíg a mozielőadás után egy sor egyéb hatás éri, mely esetleg feledteti vele a látottakat, addig a televíziós műsor után a gyermek, általában lefekszik. S ha olyan műsort látott, amely izgalmakat okozott, az élménytől nem tud szabadulni. Nehezen alszik el, álmában pedig csatlakozik a szimpatikus hőshöz és sokáig vívja a harcát, aminek az a következménye, hogy fáradtabban ébred, mint ahogy lefeküdt, ingerült lesz egész nap, hamar lankad figyelme, az iskolában alig tud valamit elraktározni. A premier plan szerepe a televízióban „A televízió a filmhez képest kamarahangszerelésű zenekar" [12], A képernyő aránylag kis mérete determinálja a közvetítendő eseményeket, képeket. Ezzel nem zárjuk ki a televízió lehetőségeiből, hogy valamit is ne közvetítsen, hisz tulajdonképpen mindenféle műsort sugározhat a televízió. A hogyan problémája viszont már gondot okoz. Ugyanis amilyen rosszul hat egy super plán a cinemascop esetében, ahogyan elrútulhat egy szép arc is a szélesvásznon, ugyanúgy hatástalan marad vagy ellentétes hatást válthat ki a képernyőn egy nagytotál. A világ nagy filmgyárai is rájöttek erre épp a televízióval való versengés közben. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben egy sor ún. „super film" jelent meg a mozikban, melyek látványosságban messze felülmúlják a fantáziában bővelkedő televíziós alkotókat is. Igyekeznek tehát a filmesek olyat adni, amire a televízió nem képes. Óriási tömegeket vonultatnak fel, tájakat, számtalan helyszint mutatnak be sok-sok cselekménnyel. (Ilyen pl. a „Háború és béke" szovjet filmváltozata, az amerikai „Cleopatra", „Ben Hur", a különböző biblikus témájú filmek, stb.) VÁRKONYI ZOLTÁN filmrendező is úgy vélekedett e kérdéssel kapcsolatban, hogy a mi filmiparunknak is azt az utat kell követni, amelyet a világ más filmgyártása. Olyat kell adni, amire a televízió nem képes: látványos, nagy produkciót. Ennek jegyében született hazánkban a „Kőszívű ember fiai" c. filmalkotás [13]. A televízió a képernyő méretei miatt sűrítésre törekszik. Épp ezért nem a nagyvilágra irányítja a kamera lencséit, hanem elsősorban az emberi arcra, mely tükrözője a lélekben sűrűsödő problé122