Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Nagy Andor: A televízió esztétikai kérdései

máknak. Úgyis mondhatnánk, hogy a televízió emberközpontú művészet. A televízió, mondhatni úgy beszél a közönséghez, mint ember az emberhez. Minden más művészetnél talán alkalmasabb az emberi lélek legfinomabb rezdüléseinek bemutatására. S nem is annyira a cselekvő, mint sokkal inkább a* gondolkodó, érző ember bemutatására alkalmas a televízió. Hasonlóan vélekedik erről a kérdésről HENRY R. CASSIRER is ,.A televízió és az oktatás" c. tanulmányában: „A TV, mely a végletekig mechanizált kor gyümölcse, ugyanakkor minden tájékoztatási eszköz közül a legemberibb, mert premier planban mutatja meg az embert, felfedi tökéletlenségeit és érzelmeit és majdnem fizikai intimitást teremt a közönség és a képernyőn megjelenő személyek között. Minden sugározható kép közül egyetlen sem gyakorolhat olyan erős befolyást a nézőkre, mint az emberi arc" [4]. A televízió tehát olyan művészet, melynek célja az ember ábrázolása, de ugyanakkor maga az ember a kifejező eszköze is. Már GRIFFITH, a premier plan felfedezője óta ismerünk természetesen olyan filmeket is, melyek az érző, félő, szenvedő vagy éppen problémákkal terhes embert állították a középpontba. Az újabbak közül idézhetjük a „Szerelmem Hirosima" c. film közelképeit, melyeket ha egyszer megnézünk, soha nem tudjuk feledni. Szinte döbbenetig hatnak ránk azok a japán arcok, melyek szeretteik, a város borzalmas pusztulását tükrözik minden más képsornál kifejezőbben, hatásosabban. Említhetnénk a „Húsz óra" c. film közelképeit is . . . Utalhatunk CARL DREYER klasszikussá vált alkotására a „Jeanne d'Arc"-ra, a filmvásznon és a képernyőn is látott „Tizenkét dühös ember"-re, vagy a „Nehéz emberek"-re. — Magunk igazolására azt is meg kell jegyezni, hogy az utóbbi két alkotás jobban hatott a képernyőn, mint a mozi vásznán. A képernyőn megjelenő riporter hozzánk szól, nekünk beszél 123