Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Nagy Andor: A televízió esztétikai kérdései

a jelöltekkel. Ugyanakkor említést kíván, hogy egyes amerikai tanárképző intézetekben már a 30-as években arról is szó esett, hogy a televízió alkalmazása ugyanolyan szerepet igényel a tanárképzésben, mint a film. Hazánkban többek között BÓKA LÁSZLÓ foglalkozott ezzel a kérdéssel egyik dolgozatában, melyben a következőket olvashatjuk: . . a filmtudományi oktatásnak helyet kell kapnia a felsőoktatásban ... A pedagógiai főiskolák utolsó évfolyamán, ill. a bölcsészettudományi karokon az ötödik (gyakorló évben) részesüljenek a tanárjelöltek legalább egy félévig rendszeres filmtudományi oktatásban (a film technikája, filmelmélet, filmtörténet, a film esztétikája)" [6]. Hasonlóan vélekedik a kérdésről DR. GYÖRY GÁBOR „. . . Jó volna biztosítani a lehetőségeket a közeljövőben munkába álló tanárnemzedék számára, hogy magas színvonalú széptani tájékozottsággal, speciális film-, rádió-, telvízióesztétikai ismeretanyaggal gazdagon kapcsolódjék be az oktató-nevelő munkába" [7]. NEMESKÜRTY ISTVÁN: „A film és pedagógia" c. cikkében a következőket olvashatjuk: ,,. . . Minden művészetnek elsőrendű szerepe van a nevelőmunkában. .. Pedagógusaink maguk sem ismerik a filmművészet lényegét, maguk is csak éppen olyan szórakozni vágyó mozinézők, mint tanítványaik . . . Először a leendő pedagógusokat kell megismertetni a filmművészet lényegével, hogy aztán ők maguk is továbbadhassák ismereteiket tanítványaiknak" [8]. Ez annál is inkább természetes igény ma, mert a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1938-tól 1948-ig rendszeres filmesztétikai oktatás folyt speciálkollégium keretében. S azóta ugrásszerűen nőtt a moziba járó, a televízió képernyőjén filmet nézők tábora! Bizonyos, hogy felsőoktatásunk vezetői is belátják, hogy a film és televízió tartozékává lett életünknek, felismerik ifjúságunkra gyakorolt hatását, az ifjúság fejlődését szolgáló lehetőségeit, és szükségképpen foglalkoznak majd tanár-, ill. tanítóképző intézeteink a film és a televízió hatásával, felhasználásának lehetőségeivel, saját esztétikájával, stb. A film — rádió — televízió Amikor a televízió esztétikájáról beszélünk, természetszerűen szólni kell a filmről is, mert egyrészt nagyon sok rokonság van kettőjük között, másrészt a televízió műsorának tekintélyes részét ma még Keleten és Nyugaton egyaránt a film tölti ki. (Nem véletlen, hogy a televíziót házi moziként, miniatűr-moziként is emlegetik.) A televízió óriási nézőteret biztosít az érdeklődőknek. Szerénynek mondható számítások szerint a televízióban bemutatott film az alkalmankénti másnap délelőtti ismétléssel 3 milliónál is több nézőnek nyújt élményt. (Több év kell ahhoz, amíg az ország összes mozijában vetített filmet ennyi ember megtekintheti!) A film és televízió formanyelve olyan igen közel áll egymáshoz, hogy sokan nem is lát119