Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Kovács Vendel: A megfigyelés mint fejlődő tanulói tevékenység

feladatban az ismert alkalmazása mellett keresi az új megoldásmódját is. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy az első feladat mindig a már ismert elemek áttekintése, számbavétele, s a bennük, vagy köztük levő összefüggés pontos rögzítése legyen. Az új nem elemezhető és nem is fogalmazható meg elszigetelten a hozzá szorosan kapcsolódó régitől. 4. Még később már így is elindíthatjuk a tanulók (beszédben is megfogalmazandó) elemző munkáját: „Aki jól figyelt az előző órákon, és komolyan részt vett azok munkájában, az már magától is sok mindent észre vesz ezen a tárgyon, jelenségen." A gyermek ilyenkor mindenek előtt összehasonlításokkal szokott kísérletezni. Ez helyes is. Aki már többször és jól hasonlított, az előrehaladt az elemzésben. Tudnunk kell azonban, hogy a fejletlenebb gondolkodás könynyebben azonosít, mert sematikusabban lát. A részletek jobban elmosódnak előtte. A különbségeket nehezebben veszi észre. Különösen, ha a különbség nem feltűnő, nem ütközik ki erősebben. Ezért minden új feladat esetében fokozottabban ügyeljünk a különbségek pontos észrevevésére. A négy fokozat vázlatosan summázott szempontjainak megfogalmazása közben elsősorban az elemi műveletrendszerek kiépítését tartottuk szem előtt. Bizonyos módosításokkal ugyan, de lényegében nem lehet más az eljárás magasabb fokon sem. A felső tagozatban pl. az egyes országok éghajlati viszonyainak elemzései során nyilvánvalóan a kezdeti próbálkozások a megfelelő gyakorlásokon keresztül vezetik el a tanulót oda, hogy később már magától is helyes megállapításokat tud tenni egy-egy ország éghajlati meghatározóit illetően. Sőt még később teljes egészében is össze tudja szőni egy-egy távolabbi vidék éghajlatának legfontosabb jellemzőit. A másik, amit meg kell még jegyeznünk az, hogy a négy fokozat nem jelenti azt, hogy a negyedik órán szükségképpen a negyedik fokozatnál kell tartanunk. Nehezebben mozgó osztálynál vagy nehezebb feladatoknál meghosszabbodik a folyamat. Sőt egy-egy tárgyon belül egész évre is kiterjedhet. Magasabb fokon viszont néhány órára is lerövidülhet a folyamat. Különösen abban az esetben, ha a gyakorlások jórészt egyéni foglalkozás közben végzik el a tanulók. A lényeg azonban többé-kevésbé ekkor is ugyanaz marad: először kísérletezik a tanuló, ill. próbálkozik, azután gyakorolja magát a megoldásokban, végül pedig fejleszti a fejlődés útján megindult képességet. Azaz: Kezdetben keresi a szavakat és kifejezéseket, s szinte mindig újra kezdi megfogalmazásait, majd csak javítgatja és kiegészíti megállapításait, végül pedig főképp csiszolgatásra lesz szüksége. Mégis úgy hogy egy-egy új probléma felvetődésekor újra megismétlődik a folyamat, amely azonban természetére nézve egészen más, mert lényege az önálló alkotás. 111