Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Kovács Vendel: A megfigyelés mint fejlődő tanulói tevékenység

A fogalmi jelentésnek pedig még csak a közelébe sem férkőzhettek az a) és b) osztály tanulói. Az a) osztály nevelője ugyanis a tényeknek pusztán formális exponálásáról gondoskodott. Elemzésre egyáltalán nem törekedett. A b) osztályban már a jelentésbeli különbség is érzékletes megvilágítást nyert, de a lényeg megfigyelésére és megragadására való ösztönzésről, s az ehhez szükséges feltételek megteremtésére való törekvésről nem beszélhetünk. A c) osztályban lefolytatott eljárást illetően is vitathatjuk azt, hogy tökéletes volt-e, vagy hogy milyen alkalmas módosításokkal lehetett volna még teljesebbé tenni a vizsgálódást. Azt azonban mindenképpen megállapíthatjuk, hogy a tanulóknak módjukban volt belátni és megragadni az új fogalom jelentését. A tanító sok mindent megtett annak érdekében, hogy a tanulók összehasonlítást végezzenek, hasonlóságot és különbséget keressenek. Röviden: megfigyelésük közben gondolkodással feladatmegoldóan (produktívan) tevékenykedjenek. Ennek a produktív értelmi tevékenységnek az alapelemeit természetesen nem csupán a már meglévő és újonnan szerzett képzetek, mint statikus képletek alkották, hanem ezek is, de a régi és új tevékenységi formákkal, gondolkodási műveletekkel együtt. Nem ez volt az első ilyen megfigyelésük és összehasonlításuk a tanulóknak, de nem is álltak még egészen ilyen megfigyelés és összehasonlítási feladat előtt. A régebben is alkalmazott eljárásokkal dolgoztak, de új módon. Az egész megoldást tekintve folyamatban tevékenykedtek. Ebben az új folyamatban is, mint minden új folyamatban, a műveletek többé-kevésbé hasonlítanak a korábbiakhoz, de azok módosultan ágyazódnak bele az egységes új folyamatba. A tanulókban ugyanis nem úgy mennek végbe a szükséges általánosítások. hogy először az egészen lényegtelen, majd pedig a kevésbé lényegtelen jegyek fokozatosan kiszűrődnek, hanem úgy, hogy a megfigyelés közben egy egész „műveletrendszert" alakítanak ki, és az ebbe tartozó műveletekkel, mint egységes gondolkodási folyamattal határozzák meg a keresett fogalmat. A következtetéseket tovább is folytathatjuk. Más gondolkodási folyamattal jutunk el a főnév fogalmához, ismét más folyamattal a melléknév fogalmához és megint más folyamattal az igéhez. A folyamatok műveletelemei azonban hasonlítanak egymáshoz. A műveletek önmagukban nem képviselnek ismeretet, de mint a fogalmi jegyek és jelentések megragadásának alkalmas eljárásai, eszközei több hasonló folyamatban való tevékenységük által igen mozgékonnyá és rugalmassá válnak. Állandó fejlődésük közben könnyen kialakul belőlük — Rubinstein szavaival élve — egy jól használható „menetrend". Jelen esetben a nyelvtények vizsgálásának egy adaequat menetrendje, amely addig újnak tűnik, míg jól be nem járódik, s addig mint művelet is érdekes. Utána viszont már inkább éhes. Akkor már 105