Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Kovács Vendel: A megfigyelés mint fejlődő tanulói tevékenység

A c) osztályban szintén exponálják a két igeoszlopot. Gondoskodás történik a jelentésbeli különbség érzékletes megjelenítéséről is éppúgy, mint a b) osztályban. A vizsgálódás és megfigyelés módját illetően az erre való nevelés szempontjából azonban hasonlíthatatlanul többet nyújt. A c) osztály vezetője tudatosan törekszik arra is, hogy a tanulók eljussannak az igekötő fogalmi jelentéséhez, s azon fáradozik, hogy amennyire csak lehet, a tanulók maguk jussanak el ide. Az eljárás kb. a következő fontosabb mozzanatokban megy végbe: 1. A tanulók végig olvassák az egyik oszlopot is és a másik oszlopot is. Megállapítják, hogy ezek is igék, — és azok is igék. Az egyik oszlopban is igék vannak és a másik oszlopban is. 2. Az egyik oszlopban mindig ugyanazok az igék olvashatók: néz, néz, néz. Ez a megállapítás könnyen megszületik, mert az ismétlés szembeötlő. Ugyanakkor azonban egyik-másik tanuló már a másik oszlopot is nézi, és összevetéssel próbálkozik. A tanító nem helyteleníti ezt a törekvést, de szorgalmazza, hogy előbb rögzítsék pontosan azt, ami az első oszlopban szembeötlő, feltűnő. S csak miután határozottan és pontosan megfogalmazódott az első oszlop sugalmazta fontos megállapítás, csak akkor ösztönöz az összevetésre: 3. A másik oszlopban. . .? A tanulók megtorpannak. Itt is „néz", „néz", „néz", de van más is előtte. — Olvassuk ezeket külön, egymás után! 4. A tanító közli, hogy ezeket a kis szócskákat igekötőknek nevezzük. Az új fogalmat felírja a táblára, az igekötőket pedig átírja színessel. Majd utasítja a tanulókat: Nézzük, figyeljük, vizsgáljuk meg az igék jelentését így is, az igekötőkkel együtt. Mondjuk meg, mi lesz, mi történik az ige jelentésével, ha az igét ezekkel a szócskákkal együtt mondjuk. Olvassuk el az egyiket, s a másikat is, és valaki csinálja is azt, amit már elolvastunk. — Most mondjuk meg, ki mit csinál! Nevezzük meg azt, aki felnéz, aki lenéz, stb. A tábláról is olvassuk le, mit csinál Pista, Béla, Karcsi! Olvassuk az első oszlop igéit is. Ezeket kiről mondhatjuk? És a második oszlop első szavát kiről mondhatjuk? Mondhatjuk-e Béláról vagy Karcsiról? Miért nem? Melyik szócskával jelezzük, hogy mit csinál Karcsi, Béla, Pista! Ugyanazt csinálja-e mind a három? Mit csinál mind a három? Mást csinál-e Béla mint Karcsi? Mást jelent-e a néz, mint a felnéz, vagy a néz és a lenéz? Megváltozik-e a jelentés, ha így mondom, vagy úgy mondom? Megváltozik vagy nem változik meg a jelentés? — A tanulók ilyen feleletet adnak: Megváltozik, nem változik, meg is változik, meg nem is, egy kicsit megváltozik, de nem egészen, egy kicsit megváltozik, egy kicsit nem változik meg, stb. 5. A tanító felbontja a megoldást. a) Miben egyezik meg mind a két oszlopban lévő igéknek a jelentése? Abban, hogy mindegyik néz. Pista is, Béla is, Karcsi is. 103