Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Sütő József: Orosz—magyar hasonlósági és rokonsági szótár

lyen rokonsági kapcsolat van a szembeállított szavak között akár úgy,, hogy a magyar szó valamelyik szláv nyelvből került hozzánk, vagy esetleg tőlünk a szlávba, akár úgy, hogy egy harmadik nyelvből került mind a magyarba, mind pedig a szlávba (oroszba). Földrajzi neveink közül szójegyzékünkbe került szó csak azt jelenti, hogy szófejtésük során az illető szláv (orosz) szavak mint megoldási lehetőségek felmerültek. Számunkra, ha kielégítő hasonlósági képzettársítást nyújtanak, megfelelők. Alapul Hadrovics—Gáldi orosz—magyar nagyszótár 1959. évi kiadását vettük. Elsősorban a benne levő szókinccsel dolgoztunk. Néha azonban (ritkábban előforduló .szavaknál) felhasználtuk Dal négykötetes értelmező szótárát is. Ilyen esetben a szó után D. jelzést tettünk. A néhol előforduló szócsaládra való utalásnál elsősorban Kniezsa művét használtuk, de néha Preobrazsenszkij és Sanszki j, valamint Berneker szótárait is figyelembe vettük. A szótár használatához szükséges tudnivalók: 1. Az orosz szónak alakban és jelentésben megfelelő magyar szó dűlt betűvel van szedve. 2. Zárójelben vö. megjelöléssel az orosz szóval nem azonos jelentésű, de hozzá mind alakban, mind jelentésben legközelebb álló magyar rökon szó van (esetleg helynév, víznév). 3. Néha zárójelben l. jelöléssel a szóval távolabbi rokonságban álló magyar szó található. 4. A nagybetűvel szedett orosz szó után, ha célszerűnek láttuk, az a szó vagy szavak vannak, amelyből származik, amelyekkel azonos tőből fakad, vagy amelyekkel egy szócsaládba tartozik. 5. A nemzetközi kultúrszavaknál az értelmezést, ha közismert vagy hosszadalmas volna, elhagytuk. 6. Használt rövidítések: 7. Átírásunkban Kniezsa Istvánt követtük (Bp., 1939) néhány jelentéktelen módosítástól eltekintve. Hadrovics-—Gáldi: Orosz—magyar szótár. Bp., 1959. V. Dal': Tolkovyj slovar'... I—

IV. Moskva, 1955. (1880.) I. V. Léchina—

F. N. Petrova: Kratkij slovar' inostrannych slov. Moskva, 1947. Preobrazens'kij: Etimologiceskij slovar russkogo jazyka. Moskva, 1959. (1910—14.) N. M. Sanskij—V. V. Ivanov—T. V. Sanskaja: Kratkij etimologiceskij slovar' russkogo jazyka, Moskva, 1961. E. Berneker: Slavisches Etymologisches Wörterbuch I. Heidelberg, 1924. Kniezsa I.: A magyar nyelv szláv jövevényszavai, l/l—2. Bp., 1955. Bárczi G.: Magyar szófejtő szótár. Bp. 1941. Vincze László—Vincze Flóra: Német—magyar hasonlósági szótár. Bp., 1944. rég = régies táj = tájszó D. = Dal szótárából vett szó N = népnyelvből való R = régi nyelvből való er = eredetileg tört = történelem nép = népies FELHASZNÁLT FORRÁSOK 189