Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Sütő József: Orosz—magyar hasonlósági és rokonsági szótár

A szláv eredetű szavak legnagyobb része főnév. Ezek között is elsősorban köznevek vannak. Igaz ugyan, hogy tulajdonneveink közül a földrajzi nevek egy részét is hasznosíthatjuk bizonyos mértékig. A magyar helynév vagy víznév szófejtése rendszerint érdekli a tanulót, leköti, s ennek emlékképe alapján mégiscsak kap valami támpontot a bevésésre. így pl. ha a cérnyj és bélyj szónál a tanuló megtudja, hogy ezek a szavak rejtőzködnék a Csongrád (Feketevár) és Belgrád (Fehérvár: Nándorfehérvár) szavakban a grad (vár) szóval összetéve, a három új szót könnyebben be tudja vésni emlékezetébe. Sőt a Visegrád-ban levő előtag segítségével a vysókij, vyse megjegyzésére is segítséget kap. Ugyanígy hivatkozhatunk a tíchij szónál Tihanyra, a bolóto szónál a Balatonra, a krásnyj szónál a Krasznára, a teplyj-nél Tapolcára és Tapolcsányra, ózero-nál Ozorára, a bystryj-rxél Besztercére (sebesfolyású), a suchój-nál Szuhára vagy a pec' szónál Pestre. Nem lesz kárbaveszett fáradság a komár szónál Komáromra, a kon' szónál Kónyra, a stáryj-né 1 Sztára helynévre való utalás stb. Célunknak ez az utalás még akkor is megfelel, ha esetleg egyes szófejtés körül a tudományban vita folyik is, mert a hasonlóság fennáll és a rögzítést biztosítja. Éppen ezért szótárunkba felvettünk olyan hely- és vízneveket is, amelyeknek szófejtésével valamelyik orosz szó kapcsolatba hozható. Ugyanígy lehetne szó még a családnevek szófejtésének a felhasználhatóságáról is, de csak a legismertebb nevek alapján (osztálytársak vagy a városban közismert személyek neve alapján). Pl. Vojnics, Csesznok, Szvétics, Pokorny, Nóvák, Kollár, Rybár, Mráz, Dvorák, Polyák stb Ami mármost a szláv eredetű magyar közneveket illeti, köztük is találunk olyan réteget, amelynek a megjegyeztetése éppenúgy nem okoz különösebb nehézséget, mint a nemzetközi kultúrszavaké. Itt is találunk szinte teljesen egyező vagy többé-kevésbé hasonló hangzású és jelentésű szavakat. Ilyen orosz szavak, melyek szláv eredetű megfelelőik alapján azonnal megjegyezhetők: barán, bob, boroná, galúska, gólub', zir, zalóg, kalác, kolbasá, kosá, kljuc, kupéc, lopáta, mak, obéd, potók, rak, répa, roz', séno, solóma, tésto, cérep, cerésnja, cúdo, sápka, jávor stb. A hasonlóság, az egyezés azonban nem mindig ilyen nagyfokú, mint az előbb felsoroltaknál, ahol szinte azonos szóalakot és jelentést találunk. Az esetek többsége olyan, 'hogy a magyar szó és orosz szó hangalakja között megvan ugyan a hasonlóság, de a jelentésben bizonyos fokú eltérés van. Ilyeneknél fel kell hívni a figyelmet a jelentésváltozásokra. A jelentésváltozások nyomon követése izgalmas feladat, fejleszti a logikus gondolkodást. Az eredeti jelentés felismerése élmény, a jelentésváltozás csak fokozza a tanuló érdeklődését a szó eredete, alakja stb. iránt. Középiskolás tanuló számára nem lesz ez valami meglepő fogalom, hiszen a magyar nyelv tanulmányozása során is találkozik, sőt foglalkozik vele. Ugyanígy figyelmeztessük a növendékeket arra is, hogy a jövevényszavaknál bizonyos hangváltozásokkal is számolnunk kell. Mutassunk rá arra, hogy általában csak a mássalhangzók maradnak meg aránylag változatlanul. Ha ezekben is történik változás, 185