Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Sütő József: Orosz—magyar hasonlósági és rokonsági szótár

az orosz hangtanban tanult mássalhangzóváltozások segítségével könynyű őket megérteni. Ezeken kívül nem lesz nehéz, őket a nazalizációdenazalizáció jelenségével megbarátkoztatnunk: mjáta — menta, pjatók. — péntek, rjad — rend, svjat-ój — szent vagy: dugá — donga, kúkol' — konkoly, grub — goromba, krug — korong, óbruc — abroncs, gólub' — galamb. Ha rámutatunk pl. az szt/szl váltakozásra is pl. a zastáva és pristáv szavaknál, akkor közelebb kerülnek a látszólag nem egészen hasonló hang alakok (zászló, poroszló). Ugyanígy rávillanthatunk a hangátvetés jelenségére is (pl. pléserí — pelészn-peniszl-penész), a csh/k váltakozásokra (pl. chrom/króm, cholera/

kolera, chmel'/'komló). Mindezekre a hangtani jelenségekre nem nehéz alkalmilag rámutatnunk. Mindezeknek pedig a figyelembevételével és tisztázásával ebben a rétegben is igen érdekes és hasznos kapcsolatokra mutathatunk rá, amely kapcsolatok érdekességük és sokszor éppen meglepő voltuknál fogva igen alkalmasak arra, hogy megfelelő képzettársítást hozzanak létre az új orosz szó és a vele rokonságban levő magyar szótő között a sikeres bevésés érdekében. Sokszor egész, érdekes kultúrtörténeti háttért rejt magában egy-egy ilyen rögtönzött szófejtés. A több száz eset közül az előbbiek megvilágítására hadd mutassunk be néhányat. A magyar akná-nak az oroszban oknó 'ablak' felel meg. Eredetileg azonban mindkettő a közös 'nyílás' jelentésből származott. A csatá-nak az orosz cetá 'csapat' felel meg, amelyből könnyen megértjük jelentése változását. A magyar gacrád az, orosz górod-hoz vezet. A dajká-iban a doít' 'fejni, szoptatni' ige tövét ismerhetjük fel, a dolog-bán a dolg 'kötelesség' főnévét. A gally szavunkban a gólyj 'mezítelen' tövével találkozunk (a gally eredetileg a fa 'levéltől lemeztelenített ága'). A göndör v. kondor szóban meg a kudrjávyj tövére bukkanunk. Senki sem gondolná, hogy az inas-ban a júnosa-n&k megf elelő szóval van dolgunk. A jércé-ben pedig a jarovój töve jelentkezik ('tavaszi, fiatal tyúk'). A kanca meg az orosz kon' rokonok, a hiba és az o-sibka ugyanígy azonos tövet tüntet fel (cíh/s váltakozás). A kocká-val a kost' szóhoz jutunk el, mivel játékkockának eredetileg csontot használtak. A kemence szavunk a kämen

' szó tövét tartotta meg. Eredetileg fürdőkemencéről volt szó, és ez mindig kőből készült a szlávoknál. A munka szó a múka 'kín' szóval tart rokonságot. A kín, gyötrelem = munka megfelelést nem nehéz megértenünk, ha a rabszolga vagy jobbágymunka kizsákmányoló kegyetlenségére hivatkozunk. A kuruzsol szó a régi bűbáj olásb an eredetileg a 'beteg ,körüljárását' jelentette, s az oroszban kruzítsja a megfelelője, sőt ennek az alaptövét a krug-ot is megtaláljuk a magyar 'korong' alakban. Ki gondolná, hogy a tár (amely a tárház, társzekér alakokból vonódott el) a továr szóval, a társ meg a továrisc-sal azonos (eredetileg 'üzlettárs'), a tiszt (mely régen 'tisztséget — tisztességet' jelentett), a cest szó megfelelő párja, a vinkó és a venyige a vinó, vinográd családba, a gerle a górlo-hoz, a róna a rávnyj-hoz, a rosta a reseíá-hoz, a konc a kus'-hoz, a paraszt a prostój-hoz, a pisztráng a pestryj-hoz juttat el bennünket. 186