Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Módszertani alapvetés az orosz igeaspektusok lényegének és funkciójának tanításához

gyakran felüti a fejét, hogy ti. egy múlt idejű cselekvés kifejezésére minden esetben a befejezett aspektust kell használni, mert hiszen egy múlt idejű cselekvés mindig lezárt kell hogy legyen. Itt válik világossá, miért kell a befejezett aspektus definíciójában mindent elkerülnünk, a<mi a tanulóknál azt az elgondolást alakíthatná ki, hogy a cselekvés körülhatároltsága azonos a cselekvés bevégzettségével, időbeli lezárásával. El kell tehát határolni az aspektus kategóriáját az, idő kategóriájától: az időkategória ugyanis a cselekvés időviszonyát a beszélő idejéhez vagy egy másik cselekvéshez képest fejezi ki, ezzel szemben az aspektus-kategóriában a beszélőnek az igével kifejezett cselekvés egyes jegyeihez, általánosságban szólva a körülhatároltság jegyéhez való viszonya tükröződik vissza [15]. Vessünk még egy pillantást annak az órának a módszertani eljárására, amelynek célja csupán az aspektusokba való bevezetés. A sajátos szemléletmód vázolása után felidézzük a már ismert igepárokat, a tanár megállapítja az egyes igék aspektusát, de tartózkodik attól, hogy e példák alapján esetleg rámutasson az aspektusképzés szabályaira. A már ismert aspektuspárok áttekintése után az első órán ne nyújtsunk több elméleti ismeretet, hanem a megmaradt időt fordítsuk gyakorlatokra. Ecélból soroljon fel a tanár néhány mondatot különböző aspektusokkal, a tanulók fordítsák le és kisegítő kérdések útján magyarázzák meg, mit akar velünk közölni a beszélő az, egyes mondatokban a különböző aspektusok segítségével. Hogy megkönnyebbítsük az elemzést, a diktálás és fordítás után Írassuk fel a mondatokat a táblára, az igealakokat pedig az aspektusoknak megfelelően különböző színű krétákkal húzassuk alá. A tanulóktól következetesen meg kell követelnünk a használt igepárok megtanulását. Ezért szabályként kövesse a tanár azt az eljárást, hogy mihelyt új ige bukkan fel a további órák alatt, lehetőség szerint mindig közölje annak az aspektus pár ját is. Magától értetődik, hogy mi megkönnyítjük tanulóinknak az igepárok elkerülhetetlenül szükséges megtanulását, ha megállapíttatjuk velük, hogy milyen formális különbségek vannak egy aspektuspár igéi között. Az aspektusképzés rendszeres megtárgyalására és a szabályokba foglalható általánosításokra azonban mégis csak akkor (kerítsünk sort, ha a szóbanforgó képzési típusra vonatkozólag a már megtárgyalt szövegek alapján elegendő példa áll rendelkezésünkre. Erre kötelez bennünket a gyakorlati nyelvoktatásnak az a módszertani elve, hogy elméletileg csak az olyan grammatikai jelenségeket világítsuk meg, amelyekhez már elég széles lexikai alapunk van, mert csak így nyílik lehetőség arra, hogy az elméleti ismereteket a gyakorlati nyelvoktatásban alkalmazhassuk. Mivel egyes határozószók (casto, vsegda, kazdyj den' valamint vdrug, odin raz, nakonec stb.) és az aspektushasználat közt eléggé meghatározott viszony állapítható meg, a későbbi órák folyamán feltétlenül ajánlatos ilyen mondatok gyakoroltatása: ,,On vsegda pomogal otcu. 68