Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Módszertani alapvetés az orosz igeaspektusok lényegének és funkciójának tanításához

Inogda polucali pis'ma iz Sovetskogo Sojuza. Kazdyj den' pionery vstrecalis' v parke. On casto nadeval cernoje pal'to". Megjegyzésünk: az ilyen időhatározószók után mint casto, vsegda, kazdyj den

' stb., amelyek a cselekvés ismétlődésére mutatnak rá, a folyamatos aspektust kell használnunk. Más típusú mondatok: „Vdrug vstretil milicionera. Mat' srazu nadela pal'to. Nakonec i on polucil pis'mo. Tol'ko odin raz on pomog babuske." Megjegyzésünk: a fenti mondatokban dőltbetűs határozószók után többnyire a befejezett aspektust használjuk. Amikor e szabályokat megtanítjuk, mindenesetre tisztában kell lennünk azzal, hogy itt az aspektushasználat olyan törvényszerűségeiről van szó, amelyek nem minden esetben érvényesek az említett határozószókat illetően, tehát nem szabad e szabályokat abszolutizálnunk, Így pl. egyes adverbiális meghatározású mondatokban, amelyek világosan a cselekvések ismétlődő sorára utalnak, mégis a befejezett aspektust kell használnunk, azt kell pl. mondanunk, hogy: „Ja pjat' raz posmotrel etu p'esu (tehát nem: smotrel!), ha azt a tényt akarjuk kifejezésre juttatni, hogy ezt a drámát én már ötször láttam elejétől végéig. Ugyanígy: „On uze tri raza predlozil mne pojti v kinő", vagy: „Neskol'ko raz perecel ja zapisku". E példák világosan megmutatják azt is, hogy akkor, amikor arról beszélünk a tanítás folyamán, hogy a folyamatos ige az ismétlődő cselekvés kifejezésére szolgál, állandóan hangsúlyoznunk kell, hogy ez a tételünk csak az állandóan, határozatlanul gyakran ismétlődő cselekvésre érvényes. Az ilyen adverbális meghatározások azonban, mint pjat' raz, tri raza, neskol'ko raz, snova stb. mégis arra utalnak, hogy a szóbanforgó cselekvés nem meg nem határozottan gyakran, hanem ötször, háromszor, néhányszor, másodjára ment végbe, azaz a cselekvés ötszöri, harmadszori, néhányszori, másodszori végrehajtását mint zárt egészet tolják a szemlélet előterébe, és ezért kell mellettük a befejezett aspektust használni. Rá kell azonban arra is mutatnunk, hogy a határozószók és az aspektus viszonyálban végeredményben szintén a beszélő szemlélete érvényesül. Vö. pl.: Ona medlenno podnjala na menja svoji glaza [16], vagy: Ona tri raza pisala zaprosy [17]. Az aspektusok használatának helyes megtanítása még sokáig nagy gondot fog okozni tanárainknak. Állandó probléma ez a Szovjetunió nemzetiségi iskoláiban is, és általában minden olyan nyelvben, amelynek nincs olyan nagyszerűen kikristályosodott aspektusrendszere, mint az orosznak. A jó, tudományos alapvetés és a megfelelő gyakorlatok sokat enyhíthetnek ezen a helyzeten. Nem tekinthettem most feladatomnak, hogy felvázoljam az idevonatkozó gyakorlatok sokféleségét, gazdag rendszerét. Tankönyveink ebben a tekintetben nem sok kívánnivalót hagynak maguk után. E gyakorlatok végső célja természetesen az, hogy tanulóink egy olvasott vagy hallott dolognak az elbeszélésében, a mindennapi élet híreinek, eseményeinek egyszerű, szabad közlésében önállóan tudják használni az aspektusokat. Ennek természetesen egyik előfeltétele az, hogy az aspektusok lényegére és funkciójára vonatkozó alapvető ismeretek közlése után nemsokára ismerkedjenek 69