Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Módszertani alapvetés az orosz igeaspektusok lényegének és funkciójának tanításához

járni — kijárni, stb., viszont az orosz aspektuspár azonos szemantikai jelentés mellett különböző grammatikai funkciót tölt be. Az orosz igeaspektus tehát — mint már említettük — tiszta grammatikai kategória [5]. A magyar igekötős igék jó szolgálatot tesznek az orosz befejezett aspektusú igék fordításánál, sokszor segítenek közelebb jutni az aspektus fogalmának megértéséhez, de magát az aspektus fogalmát, az aspektus jelentését mindenkeppen magyaráznunk kell, annál is inkább, mert az igekötők aspektus jelentéséről a tanulók a magyar órákon mit sem hallanak. Mielőtt azonban az aspektusokra vonatkozó további részletkérdésekre térnénk át, fel kell idéznünk ismét a nyelvtudomány mai álláspontját az aspektusok lényegéről és funkciójáról, nemcsak azért, mert így elkerülhetjük a tudománytalan, hamis magyarázatokat, hanem azért is, mert így egyszersmind megteremtjük azokat az előfeltételeket, amelyeknek alapján módszertanilag helyes úton és tanulóinknak is hozzáférhető formában közvetíthetünk ismereteket az aspektusokról. Itt van mindjárt az a kérdés, hogy miért van szüksége az orosznak a legtöbb cselekvés kifejezéséhez két igére, amelyek szemantikai jelentése azonos, de grammatikai funkciója különböző és ami éppen az aspektus grammatikai eszközében jut kifejezésre. A beszélő aszerint, hogy az egyik vagy másik aspektust (vö. latin: aspektus = rátekintés, szemlélés) alkalmazza, a szóbanforgó cselekvéssel szemben meghatározott nézőpontot foglal el és így azzal kapcsolatban egy bizonyos szemléleti mód jut kifejezésre nála. Eképpen a beszélő a hallgató számára egy egészen meghatározott képet alakít ki a cselekvésről, amelyben ő csakis az aspektus révén a cselekvésnek azokat a jegyeit emeli ki, amelyeket ő a közlése szempontjából lényegeseknek tart. Vizsgáljuk meg a következő példákat: „Prodavec pokazal Antonu i Tamare knigi. Deti vybrali knigi. Tak oni kupili podarki dija roditelej." E mondatokban a befejezett ige a mutogatás, válogatás és vásárlást jelölő cselekvésnek körülhatároltságát emeli ki és a hallgató (illetve olvasó) figyelmét erre a jegyre irányítja. Emellett fontos, hogy a befejezett aspektus — ellentétben azzal, ahogy olykor magyarázzák — nem egyszerűen azt a tényt fejezi ki, hogy a cselekvés befejeződött, véget ért. A beszélő a befejezett aspektus által sokkal inkább a cselekvés kezdetét, folyamatát és végét, befejezését egységnek fogja fel, azaz a cselekvés mint zárt egész lebeg a szeme előtt. A beszélő ugyanakkor a cselekvés fölött, mintegy azon kívül áll és ezzel áttekinti az egészet határaival, kezdetével és végével együtt. A befejezett aspektus alapvető jegye tehát az, hogy a beszélő a cselekvést a maga egészében szemléli, illetve akarj a szemléltetni, érzékeltetni [6] A befejezett aspektusnak ez a jelentése természetesen azzal jár, hogy gyakran a cselekvés befejeződésének és ezzel együtt a végrehajtásának a mozzanata nyomul előtérbe, mint pl. ebben a mondatban: ,,My dojechali do goroda." A cselekvés végrehajtása, bevégzettsége 62