Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Módszertani alapvetés az orosz igeaspektusok lényegének és funkciójának tanításához

vei vezetjük rá a tanulókat az ,.egész cselekvés" és a „cselekvés folyamata" ellentétének megértésére. A VIII. osztályban az első magyarázat és az azt követő gyakorlatok célja az aspektusok lényegének és funkciójának megértetése aspektus-párok múlt idejű formáin. Az első magyarázatot kívánatos már az első hetekben megtartani. Csak így lehet elegendő alkalmunk a gyakorlásra. A VIII. osztály második felében ugyanis minden tanulónak meg kell tudnia magyarázni a hallás után vagy olvasás útján megértett mondatban szereplő aspektus jelentését, s meg kell indokolnia az aspektus használatát a maga kimondott vagy leírt mondatában. Erre az alapra épül és évről évre koncentrikusan bővül az aspektusok tanítása a középiskolában. Az I. osztályban tovább mélyítjük a két aspektus lényegének és funkciójának megértését jövő idejű példákon. A kellő megértés bizonyítéka az lesz, ha a tanulók'maguktól jönnek rá, hogy az aspektus-ellentét a jelen időben képtelenség; hogy a jelen idő feltételezi a folyamat szemlélését, vagyis jelenidőt csak folyamatos igével tud kifejezni az orosz. Ekkor következik a két aspektus időrendszerének magyarázata és az időalakok használatának gyakorlása (I. félév). A következő lépés az aspektusok felismerése készségének kialakítása. A középiskolás tanulónak ti. nem alkotni kell tudnia adott igéhez aspektus-párt, hanem a megtanult igék aspektusát kell felismernie hallás után, illetőleg csendes (= szintetikus) olvasás köziben, és helyesen alkalmaznia szóban és írásban. Ezért az, aspektusképzés magyarázatában nem arra a kérdésre keresünk választ, hogyan képezünk adott igéhez más aspektusú igét, hanem arra, hogyan ismerjük fel egy adott (tanult, majd új) ige aspektusát. Ennek a magyarázatnak konklúziója: 1. Az alapigék kevés kivétellel folyamatos aspektusúak (az előfordult kivételek: stat', dat', sest', kupit', resit' stb.) 2. Az előképzős alapigék túlnyomó többségben befejezett aspektusúak; (az addig előfordult kivételek: sóstóját', socuvstvovat' stb.) 3. Az — yva — (-iva —), — va-, -a- utóképzős előképzős igék folyamatos aspektusúak. 4. A -nu- képzős igéknél a jelentés igazít el: a mozzanatos cselekvést jelentők befejezett aspektusúak, a valamely állapotba való átmenetet jelentők és 4 (gnutf, l'nut', tonut', tjanut') ige folyamatos szemléletű. Az aspektusképzés harmadik lépcsőjével nem foglalkozunk, legfeljebb előforduló példákkal kapcsolatban térünk ki rá (pozakryvat') Ezt a magyarázatot a középiskola I. osztályában a második félévben már megtarthatjuk az addig gyűjtött anyag alapján. A magyarázat órájától kezdve állandóan gyakoroljuk a jelentés és forma együttes felismerését és használatát az automatizáltság fokáig, amelyet a II. osztályban kell elérnünk. A II. osztályú tanulónak már automatikusan kell pl. folyamatos alakot használnia a jelen idő kifejezésére; 59