Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Módszertani alapvetés az orosz igeaspektusok lényegének és funkciójának tanításához

automatikusan kell tudnia múlt vagy jövő időket tartalmazó elbeszélő szöveget átalakítani átképzeléses jelenre és viszont. Az egyszerű jövőnek „szokásos", valamint „mozzanatos jelen" jelentésére csak előforduló példák esetén térünk ki. Hogy a múlt és jövő idők aspektusa mennyiben függ az ige jelentette cselekvéstől, az orosz nép szemléletmódjától és mennyiben a beszélőtől magától, arra fokozatosan vezetjük rá a tanulókat előforduló konkrét példák taglalása útján. Már az I. osztályban kezdjük megértetni, hogy a lét, az állapot, a képesség (suscestvovat', nachoditsja, sídet', Ivan choroso citaet) csak folyamatukban szemlélhető „cselekvések", s ezért az ilyen jelentésű folyamatos igéknek nincs befejezett párjuk. Hasonlóképpen már az I. osztályban kezdjük rávezetni a tanulókat annak belátására, hogy: a) a mozzanatos cselekvés nehezen szemlélhető folyamatában, s ezért nincs sok egy-aspektusú befejezett igének folyamatos párja; b) viszont az ismétlődés mint folyamat nehezen szemlélhető egészében, ezért az ismétlődést jelentő igéknek ritkán alakult ki a befejezett párja (zakryvat' okna — pozakryvat' okna). Az I. osztályban tanítjuk meg szabályképpen azt is, hogy az orosz folyamatos igék egyaránt szolgálnak az egyszeri és ismétlődő cselekvés kifejezésére. A II. osztályban már világosan kell látnia minden tanulónak, hogy egészében is, folyamatában is csak a kezdődéssel, lefolyással és végződéssel bíró cselekvés szemlélhető. Ilyen esetekben valóban a beszélőtől függ, hogy a cselekvés folyamatára vagy egészére összpontosítja-e figyelmét, ha csak a szövegösszefüggés vagy az orosz nép századok folyamán kialakult gondolkodásmódja nem korlátozza függetlenségét. A múltban egymást váltó eseményeket, jelenségeket többnyire, a mellékmondati cselekvés előidejűségét mindig befejezett szemléletű alakkal kell kifejezni. Tiltás esetén folyamatos, figyelmeztetéskor befejezett szemléletű felszólító módot használ az orosz a tagadó szó után. (Ne govoríte etogo sestrel — Ne skazite etogo sestre!) Ugyancsak a II. osztályban feladatunk csoportokba foglalni az addig előfordult egy (csak folyamatos, illetőleg csak befejezett) és két aspektusú igéket. S itt kell elsajátíttatni a tanulókkal az aspektusok személyragos alakjairól tanultaknak az igenevekre való alkalmazását, A mozgást jelentő igepárok előképző nélküli alakjainak jelentését az általános iskolában kezdjük megértetni a tanulókkal az éppen előforduló igéken. Ez a magyarázat tovább folyik a középiskolában. Itt már az I. osztályban kezdjük gyűjteni a mozgást jelentő igék aspektuspárjait, s ezeknek alapján a II. osztályban levonatjuk a mozgást jelentő 6 igepár (vezti — vozít', idti — chodit', vestí' — vodít', gnat

' — gonjat', letet' — letat' nesti — nosit') előképzős alakjainak aspektus képzésére vonatkozó szabályt. A III. és IV. osztályban tovább folytatjuk az, automatizálást, s az addig szerzett ismereteket kiegészítjük néhány újabb szabállyal, s igyekszünk ezeket az újabb ismereteket is minél jobban automatizálni. (Az egyidejűség és előidejűség kifejezése az összetett mondatok tag60