Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

III. A munkára nevelés főbb összefüggéseit a következőkben foglalhatjuk össze: Etikai összefüggések: munkaerkölcs — munkára nevelés — A marxista etika idevonatkozóan a következő főbb normákat állítja fel: a kommunista ember szereti a munkát, erejéhez és képességeihez mérten szívesen veszi ki részét a munkából; aktívan megtartja a munkafegyelem követelményeit; gondosan, takarékosan kezeli és gyarapítja a társadalmi tulajdont. (Vö. legújabban SISKIN: A marxista etika alapjai. Bp. 1964. - VII. fej. 299-325. 1. és SISKIN: „Marxista etika. Olvasókönyv." Kossuth kiadó, Bp. 1964. IV. fej. 312-330. 1.) A szocialista munkára nevelésnek mármost ezeket az erkölcsi normákat kell sajátosan alkalmazni a pedagógia területére, „pedagógiailag lebontani". (Vö. Szarka József tanulmánya a „Tanulmányok a neveléstudomány köréből" c. kötet, MTA. 1964.: „Az etika pedagógiai ,lebontásáról'.") A munkaerkölcs normáinak pedagógiai alkalmazása annyit jelent, hogy e normákat a tanulók életkori fejlettségének, az általánosan művelő iskola konkrét anyagának, a konkrét közösség és egyén fejlettségének, a „pedagógiai helyzet" valamennyi objektív és szubjektív adottságának megfelelően kell érvényesíteni. Ilyen szempontból kritizálható számos régebbi tankönyv és cikk, mert egyszerűen, mechanikusan alkalmazza a munkára nevelésre a szocialista munkaerkölcs követelményeit. Konkretizálva: a pedagógiai helyzet alapos elemzése nélkül nem helyeselhető az ún. „önkiszolgáló munka" lebecsülése, a „termelő munka", a „nagyüzemi munka" fetisizálása stb. Viszont éppen e szempontból helyeselhető Makarenko „zsebpénz"-rendszere, mely a gazdasági és etikai követelményeken túlmenő, sajátos pedagógiai mozzanatokat tartalmazott. Szociológiai összefüggések A munkára nevelésnek elhanyagolt oldala a családszociológiai kutatás és az iskolai osztályok, őrsök, munkacsoportok szociológiai jellegű vizsgálata. A gyermek társadalmi környezete, a szülők jövedelme, gazdálkodásuk módja (ésszerűen beosztó, takarékos, zsugori, költekező, rendszertelen) — a környezet életmódjának, munkához való viszonyának minősége, a barátok, ismerősök stb. — a munkára nevelés szempontjából is számbaveendő körülményeket jelentenek. Vannak pl. családok, ahol pontosan, vidáman dolgozik mindenki, az anyának segítenek háztartási munkájában, az apa barkácsolásához szinte „odanőnek" a fiúk. Másutt szintén elvégzik a munkákat, de valami rideg egyöntetűség, zsörtölődés van napirenden, hiányzik az ésszerű munkaszervezés, egymás kölcsönös segítése. Ismét másutt a családi élet rendszertelen, felbomló képet mutat. E vonások természe48