Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

tesen kapcsolatosaik a családfők szociális viszonyaival, világnézeti, politikai állásfoglalásával is. Űjabban tanulságos példákat olvashatunk arra vonatkozóan, hogy az egyes családok szociológiai alaptényezői hogyan hatnak a gyermek tanulására, fizikai munkájára, magatartására. (Vő. KOMLÓSI Sándor—Komlósi Sándorné: „Egyes családok szociológiai alaptényezőinek felderítése és pedagógiai hatásuk elemzése" c. szemléletes, jellemző eset-tanulmányait a „Tanulmányok a neveléstudomány köréből" c. gyűjteményes kötetből. — ÍBp. 1964. MTA. kiad. 345— 371. old. Jól kidomborodnak pl. a munkához való viszony szociológiai és pszichológiai tényezői a felhozott példák közül Géza, a kövér Karcsi és Rezső esetében.) Az iskolai osztályban, a gyakorlati foglalkozási csoportban a csoporttagok össze tartása, kohéziója, vagy ennek hiánya, a tagok egymásközti pozitív, vagy negatív viszonya (ellenszenv, rivalizálódás, civódás stb.), közömbössége — erősen számításba veendő tényező a munkára nevelés szempontjából. A munkára nevelés szocialista kutatásában eddig mind az alapos családszociológiai vizsgálatok, mind a tudományos eset-tanulmányok, az iskolai osztályok, csoportok „mikroszociológiai" vizsgálata — elhanyagoltak voltak. Ebben a hosszú ideig érvényesült dogmatikus, szektás szemlélet érvényesült, mely általánosítva burzsoá, reakciós tudományként értékelte a szociológiát és társadalomlélektant. Az SZKP XX. kongresszusa óta viszont határozott lendületet vettek a szociológiai, nevelésszociológiai kutatások a szocialista országokban. Összefüggések a pedagógia más területeivel A tankönyvek, publikációk alapján közismert az a kapcsolat, mely a munkára nevelést a többi nevelési területtel — a testi, értelmi esztétikai képzéssel — összefűzi. Még intenzívebben került kidolgozásra a munkára nevelés és közösségi nevelés kapcsolata, egymásrautaltsága. Figyelmet érdemel nevelési szempontból is a munkaoktatás és munkára nevelés elválaszthatatlan kapcsolata, a didaktika (szakdidaktika, metodika) összefüggése a munkára neveléssel. A célszerű eljárásmód, a didaktikai alapelvek helyes alkalmazása eredményesebbé teszi a tanulók munkáját, fokozza siker-érzelmeiket és kedvező talajt ad a jellemnevelés számára is. Ezért van meg a nevelési jelentősége pl. a műveleti fokozatok kutatásának a munkaoktatásban. (Vö. NEMES Rudolf: A gyákorlati foglalkozás műveleti fokozatai. Pedagógiai Szemle, 1964/5. sz.) Viszonylag kevéssé kidolgozott — amint idéztük is Szkátkin idevonatkozó álláspontját — a munkára nevelés világnézeti nevelési összefüggése. A munka világnézetformáló hatásáról szólva elsősorban kerülnünk kell a kérdés túlzott leegyszerűsítését. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a fizikai munka folyamán a tanuló tapasztalja, hogy a világon minden anyagi, hogy az anyagokat munkával át lehet alakítani, hogy 4 49