Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

san tárgyalja, a kényszerítést pedig megalapozatlanul — a nevelési helyzetek sokoldalú elemzése nélkül — helyesli. A továbbiakban helyesen mutat rá a tanulás és munka kapcsolatára. A termelőmunka akikor hat kedvezően a tanulók tanuláshoz való viszonyára — állapítja meg helyesen —, ha a munka ismereteik alkalmazását kívánja meg. Külön figyelmet szentelt Szkátkin a munka és a világnézeti nevelés összefüggéseire. A munka folyamán a tanulók saját munkájukkal hatnak az anyagra, a természetre, tapasztalatuk meggyőzi őket arról, hogy nincsenek természetfeletti erők. Szkátkin szerint azonban a neveléstudomány, sajnos, még nagyon keveset tett azoknak a konkrét módszereknek a kidolgozása érdekében, melyek segítségével a munkát fel lehetne használni a tanulók 'kommunista világnézeti nevelése érdekében. Ez még érintetlen terület, „pedagógiai szűzföld" — vélekedik Szkátkin. A munka és az erkölcsi nevelés kapcsolatáról szólva, ismerteti a cikk Jezerszkij leningrádi pedagógus esetét: az iskolásoknak egy zöldséges raktárt kellett rendbehozni, melyben sok rothadó zöldség gyülemlett föl. Eleinte kedvetlenül láttak a munkának, majd munkamegosztásban állapodtak meg: egyesek a kosarakat töltötték meg, mások kihordták a teli kosarakat. Feltámadt a tanulók versenyző kedve. Ezután már a munka valósággal játékká változott. Estére

1 kitisztították a raktárt és a résztvevőket a jó munka győzelmes tudata hatotta át. — A figyelemreméltó eset leírásához megjegyzendő, hogy hiányzik belőle a munkában résztvevő közösség sokoldalú előzetes elemzése, bemutatása. A szerző nem folyamatában mutatja be a pedagógiai helyzet alakulását, a munkamegszervezés közösségszociológiai és pszichológiai előzményeit és következményeit, hanem egyoldalúan, csupán a munkamegszervezés tényére, a versenyzés tényére stb. utal. Ezért és ennyiben fogyatékos, felszínes a leírás. Végül, szólt Szkátkin a munkára nevelés fogyatékosságairól is. Hiányos a szerszám-, és anyagellátás, nincs meg a csoportokra bontás (az alsó tagozatban). Nem szerencsés a gyakorlatban szereplő szakmák megválasztása, sem a szakoktatás didaktikai színvonala. Az V—VIII. osztályokban az elektromos szerszámokat szélesebbkörűen kellene alkalmazni. Kifogásolja, hogy a tanulók termelőmunkát ritkán végeznek, ez erősíti a gyermekekben a „fogyasztó pszichológiáját". — Felhívja a figyelmet a szocialista versenyszellem elemeinek érvényesítésére, a csoportok közti versenyzésre. — A tanműhelyekben folyó munka kapcsolódjék szorosan a termeléssel úgy, hogy az iskolai műhely a gyárak megrendelésére bizonyos termékek előállításával foglalkozzon. — Fokozottan kellene fejleszteni a tanulók kezdeményező képességét, szervezőképességét. Jobban kellene építeni a Szülői Munkaközösség, a párt-, és tömegszervezetek, a patronáló üzemek segítségére. Az előzőkben „menetközben" utaltunk már Szkátkin néhány vitatható megállapítására, főleg a mélyebb pedagógiai és pszichológiai megalapozás fogyatékosságaira. Módszeres téren — főleg ami az aktivizálást, versenyszellemet illeti — sok megszívlelésre érdemes javaslata van, 45