Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

c) A kérdezettek többsége (80,82 %-a) nem örülne, ha a gyakorlati foglalkozás elmaradna. Ez kétségkívül pozitív jel, — de az is bizonyos, hogy nem a „gyakorlati foglalkozás" a legkedvesebb tantárgy, hanem inkább a testnevelés. (Még 1 %-ot sem éri el azoknak a száma, akik örülnének, ha a testnevelési-óra elmaradna!) — Természetesen az egyes tantárgyak kedveltségének bő skálája van, de ezeknek az adatoknak elemzése most nem tartozik tárgyunkhoz. d) Legkedvesebb foglalatosságként a tanulók 60—80 %-a a tv-hallgatást és a mozit jelöli meg. Utána a különböző sportágak szerepelnek — a „focizás", a kosárlabda, birkózás, ping-pong, úszás, céllövészet stb. Lányoknál kedveltek bizonyos házimunkák is (pl. takarítás), fiúknál kevésbé. Az olvasás, szakkörbe járás már jóval szerényebb arányban szerepel. e) A válaszok mintegy 10 %-a arról vall, hogy géppel még nem dolgoztak. Tanulóink többségénél a háztartási gépek (mosógép, porszívó stb.) és az iskolai varrógép „reprezentálja" a gépet. Csupán elvétve vannak, akik a következő gépékkel dolgoztak: föld-döngölő gép, fűrészgép, gépgyalú, szövőgép, traktor. — A válaszok nagy többsége helyesen sorolja fel a géppel végzett munka előnyeit (gyorsabb, könnyebb, pontosabb stb.) —, de azért elvétve akad olyan tanuló is, aki szerint kézzel dolgozni jobb, „mert a gép elvághatja a kezünket". — Talán nem is szükséges hosszan elemezni a válaszokat, hiszen jól tanúskodnak az, eredményekről is, a teendőkről is. Kétségtelen, hogy tanulóink nagy többsége szívesen végez életkori fejlettségének, képességének megfelelő fizikai és szellemi munkát, — főleg ha ehhez célszerűen hozzászoktatták. Másrészt viszont azt is dokumentálják a válaszok, hogy a gyermek munkakedve, munkaszeretete korántsem olyan természetes, elsődleges adottság. A sport, játék, szórakozás — népszerűbb, mint a munka. Vannak kifejezetten „népszerűtlen" munkák is (pl. egyes házi, mezőgazdasági munkák). * ** — Határozott kritikai irányultság jegyében foglalkozott a munkára neveléssel SZKÁTKIN cikke. (Bátrabban valósítsuk meg a munkára nevelést! „Narodnoje obrazoványije", 1962. No. 12.) Kiindulásul helyesen hangsúlyozza, hogy a munkát nem kísérhetik negatív, vagy közömbös érzelmék, élmények, majd a játék és munka kapcsolatából így következtet: „A játékkal kapcsolatos örömteli élmények a feltételes reflexek kialakulásának törvényei szerint átvivődnek a munkára is." Az „érzelmi transzfernek" ilyenféle elképzelése azonban egyrészt hibásan azonosítja a játékot a munkával, másrészt sematikusan, vulgarizálva emlegeti itt a ,feltételes reflexek kialakulásának törvényeit". Pszichológiailag ugyanis a munkát kísérő öröm jellegzetes „siker-érzelem", melyhez természetesen másfajta pozitív (vagy egyéb, negatív) érzelmek is járulhatnak, de mindenképpen zavaró mozzanat itt a „feltételes reflex-alakulás" törvényeit emlegetni. A munkára nevelés eszközeit, módszereit a szerző konvencionáli44