Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései
szögből foglalkoznak a munkára neveléssel, inkább a munkaerkölcsről írnak — némi pedagógiai alkalmazással — mintsem szoros értelemben a munkára nevelésről. b) Hiányos a munkára nevelés folyamatának pszichológiai, fejlődés- és neveléslélektani megvilágítása — valamint más szélesebb összefüggések, feltételek konkrét kimunkálása is. c) Az előbbiekkel függ össze bizonyos „problémátlanság", felszínes kezelése a munkára nevelésnek. Az 50-es évek publikációiból ítélve a munkára neveléshez csupán követelés, szervezés és egyéb pedagógiai eszközök, módszerek alkalmazása szükséges; a többi már „megy, mint a karikacsapás", különösebb nehézségekkel nem is kell számolnia a nevelőnek. Teljesen elhanyagolt kérdés a munkára nevelés nehézségeinek, akadályainak feltárása. Minthogy célunk elsősorban a munkára nevelés időszerű problémáinak felvázolása, áttérünk a munkára nevelés újabb problémáinak vizsgálatára. II. Napjainkban a munkára nevelés problémái több szempontból is újszerűen, másképp vetődnek fel a szocialista államokban, mint az iskolai reform-munkálatok előtt. A munkára nevelés jellegzetes, új vonásait, problémáit a következőkben jelölhetjük meg: a) A termelési technika nagyarányú fejlődése, az atom-energia békés, termelőcélú alkalmazása, az automatizálás, a telemechanika stb. — újszerűen veti fel a munkamegosztás, a differenciálás fokozottabb szükségletét, újszerűen vetődik fel a fizikai és szellemi munka aránya, a munka jellege stb. [12]. b) Napjainkban fokozott súllyal vetődik fel a munka alkotó jellegének szükségessége, a termelőmunka fokozott természettudományiműszaki, szellemi elemekkel való teljesebbé válása és az említett mozzanatok pedagógiai következményeinek kidolgozása. c) Jogos igényként vetődik továbbá fel, hogy a pedagógiai tudomány többoldalúan foglalkozzék az általánosan művelő iskolákban folyó munkára neveléssel, hűen elemezze a reális helyzetet, a felmerülő nehézségeket tárja fel. Vizsgáljuk meg, hogy 1958 óta a pedagógiai kiadványok mennyiben feleltek meg a vázolt társadalmi igényből fakadó új, fokozott kö v etelmény eknek: Témánk szempontjából talán leginkább figyelemreméltó „A kommunista nevelés alapjai" című kiadványnak (Szerk.: Arszényev—Glézerman—Koroljov—Hljábics, Bp. 1964. Tankönyvkiadó) a munkára neveléssel foglalkozó 9. fejezete (i, m. 280—312. 1.). Ez a következő tagolódásban tárgyalja a munkára nevelés problémáit: 1. A munka nevelő jelentősége. 2. A munka erkölcsi motívumainak erősítése a jövendő embertípus kialakításának legfontosabb feltétele. 39