Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

Az 1930-as évek párthatározatai után a szovjet iskola — mint ismeretes, sok tekintetben az egyoldalú intellektualizmus irányában fejlődött. A fizikai munka az iskolák tantervéből kimaradt és a „mozgalmi nevelés" körébe tolódott át, valójában az iskolai nevelőmunka perifériájára került. Az ilyen irányú fejlődés — ma már ez is nyilvánvaló — szerves következménye az iskolák konzervatív, dogmatikus fejlődésének, a személyi kultusz időszakában elkövetett hibáknak. E tények ismeretében aligha csodálkozhatunk azon, ha a munkára nevelés makarenkói koncepciója, öröksége egyre halványult és a pedagógiai tankönyvekben is meglehetősen szűkszavúan, élettelenül, frázisszerűen foglalkoztak csupán a munkára neveléssel. Példaként idézhető KAIROV tankönyve, melynek II. kiadása (Kairov—Jeszipov—Goncsárov —Zankov: Pedagógia. — Bp. 1960. II. kiad. Tankönyvkiadó) is eléggé szűkreszabottan, felszínesen foglalkozik a munkára neveléssel (i. m. 304 —317. 1.). E tankönyv a munkára nevelés kérdéseit a következő beosztásban tárgyalja: XI. fejezet E) pontja (i. m. 304-317. old.): „A tanulóknak a munkához való kommunista viszonyra nevelése." — E ponton belül a következőket fejti ki: A munkához való kommunista viszony. A munkában tanúsítandó kulturált magatartás, munkahigiéne, a munkatársakhoz való humanista viszony. (Munkakultúra.) A munkára nevelés eszközei: a tanulmányi munka, — a társadalmilag hasznos munka és ennek példái (taneszközök készítése, karbantartás, a pionyirok által végzett közhasznú gyűjtések stb.) [11]. A társadalmi munka megszervezésének követelményei: a nevelési célok felállítása, — a hasznosság követelménye, — a tanulók erejéhez mértség, — a rendszeresség, — a változatosság, — a kolléktív jelleg. A társadalmilag hasznos munka megszervezésének és lebonyolításának módszerei: a munka tervezése (előkészítés, megbeszélés, a munka vonzó jellegének biztosítása; a közösség erőinek célszerű elosztása; a verseny; a munka eredményének közzététele). A társadalmi tulajdon megbecsülésére nevelés. (Pl. az iskola helyiségeivel. felszerelésével kapcsolatos gondos magatartás.) — E tankönyvrészlet igyekszik rendszerbe szedni a munkaerkölcsre, munkára nevelésre vonatkozó szabályokat, példákkal világítja meg a munkára nevelés feladatait, eszközeit, módszereit. Nagyjából hasonló jellegűek a szovjet, magyar és más szocialista országok pedagógiai sajtójának a munkára neveléssel foglalkozó cikkei, tanulmányai is. Az ilyenféle publikációk haszna nem vitatható annyiban, hogy a munkára nevelés jelentőségére, számos lehetőségére példákon keresztül felhívták a leendő és működő pedagógusok figyelmét. Tudományospedagógiai szempontból azonban az 1940—50-es évek munkára nevelést tárgyaló publikációinak értéke vitatható. Főképp a következő hibáik, fogyatékosságaik miatt: a) A publikációk nagyobbrészt spekulatív etikai, normatív szem38