Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Dr. Tóth Imre: Nagy orosz nyelvészek. I. A. Baudouin de Courtenay, a modern nyelvtudomány úttörője

terséges nyelvek elismerésében, a nyelv társadalmi jellegének kidom­borításában és hangtörvények kritikájában és a nyelvkeveredés fon­tosságának hangsúlyozásában. E két utóbbi kérdést illetően a kazányi iskola megalapítója H. Schuchardt-tal közös álláspontot képviselt. Rendkívül érdekes módon Baudouin de Courtenay azokban a kérdé­sekben tért el az újgrammatikusoktól, amelyek később az újgramma­tikus iskola dogmáivá és a nyelvtudomány további fejlődésének gát­jává váltak. 4.2. Mindazt, ami Baudouin de Courtenay tanításaiban új és előremutató, gyakran egybe szokták vetni F. de Saussure taní­tásaival. A saussurei tanok mérlegén lemérve igyekeznek a kazányi iskola megalapítója egyes nézeteinek helyességét, vagy helytelenségét megállapítani, elfogadni, vagy elutasítani. Ez az összevetés, bár szük­séges és indokolt — hiszen amint láthattuk, kettőjük felfogása sokban hasonló —, mégis veszélyes. A kazányi iskola megalapítójának tanítá­sait F. de Saussure tanításaival mérni könnyen azt vonhatja maga után, hogy Baudouin de Courtenay helyett Saussure mértékével mérjük a nyelv jelenségeit. Túlságosan közel hozhatjuk egymáshoz a két rend­szert és a külsőleges, könnyen észrevehető párhuzamok alapján olyan megállapításokat tulajdonítunk Baudouin de Courtenay-nek, amelyek tőle idegenek. Szükséges hangsúlyozni, hogy nemcsak a Saussure által kép­viselt elvek jelentették és jelentik a nyelvtudományban a legmoder­nebb, leginkább előre mutató irányzatot. Baudouin de Courtenay munkássága szintén a modern irányzatok kezdetét jelentette volna, ha nem marad elszigetelt az európai tudományos gondolkodás irányától. Ami a kettőjük közötti különbséget jelenti, véleményünk szerint ez abban keresendő, hogy a kazányi iskola megalapítója nem abszoluti­zálja az egyes nyelvi jelenségeket, mint az Saussure-nál megfigyelhető. 5.1. Röviden áttekintettük Baudouin de Courtenay nyelvészeti munkásságát és nézeteit. Láttuk azt a rendkívül sokoldalú, mély elemzésre törekvő, szenvedélyes tudományszeretetet, amellyel a nyelv jelenségeit vizsgálta. Sok 'helyes meglátása, észrevétele, végig nem gon­dolt szellemes megjegyzése egy rendkívül érdekes általános nyelvé­szeti rendszer elemeit jelenti számunkra. Sajnos, Baudouin de Cour­tenay nem foglalta rendszerbe nyelvészeti nézeteit, még olyan mun­kája sincs, amelyről elmondhatnánk azt, hogy benne elképzelései a legteljesebben tükröződnek. Ha általános nyelvészeti tanításairól ké­pet akarunk alkotni, akkor igen sok nem mindig egyforma színvonalú tanulmányát, cikkét el kell olvasnunk. Rendszerének olyan, egy könyv­ben való kifejtését, mint ami H. Paul-nál, vagy F. de Saussure-nél megtalálható, Baudouin de Courtenay nem végezte el. Talán ez is az egyik magyarázata annak, hogy hatása a nyelvtudományra — a fono­lógiát kivéve — nem volt olyan nagy, mint azt gondolatainak eredeti­sége, szellemessége és ötletgazdagsága révén elvárnánk. Sok nézetét, éppen a felburjánzó gondolatok, de esetleg a tudo­mányok akkori szintje miatt nem tudta kellőképpen kifejteni. Hogy mennyire jól látta a nyelvtudomány huszadik századi fejlődésének irá­12* 179

Next

/
Thumbnails
Contents