Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Dr. Tóth Imre: Nagy orosz nyelvészek. I. A. Baudouin de Courtenay, a modern nyelvtudomány úttörője

nyát, arra csak egy megállapítását szeretnénk idézni: azt, amelyben a matematika és nyelvtudomány kapcsolatával foglalkozott. A XX. század nyelvtudománya előtt álló feladatok egyikét így határozta meg: ,,A nyelvtudományban alkalmazni kell a mennyiségi, matematikai gondolkodást és ilyen módon mindinkább közelíteni kell az, egzakt tudományokhoz" (Jazykoznanie, ili lingvistika XIX. véka) [32], Ezt az elgondolását többször is kifejtette. 1927-ben írta meg Ilosciowosc' w mysleniu jezykowym c. tanulmányát, amelyben szintén hitet tesz a matematika és nyelvtudomány kapcsolatának szükségességéről. A nyelvtudományban alkalmazott matematikai módszer lehetőségeiből azonban csak a statisztikai módszert említi meg. Helyes észrevételeit a matematikai módszerek alkalmazásáról a nyelvtudományban még nem tudta gyakorlatilag is alkalmazni. Igaz, ennek feltételét a jövő matematikai tudományában látta. „Most a sor a jövő matematikáján van, amely birtokba veszi a pszichikai és pszicho-szociál'is jelenségeket. Mihelyt az ilyen matematika megjelenik, eljő az idő a pszicho-szociális és elsősorban a nyelvi világ valódi törvényei számára" [33]. Ez a példa jól ilusztrálja, hogy maga Baudouin de Courtenay is tudta azt, hogy sok elgondolása még akkor is, ha az helyes, az adott tudományos színvonal mellett nem valósítható meg. Több általa felvetett probléma — így a matematika és nyelvtudomány módszereinek összekapcsolása — megoldása és megvalósítása napjaink nyelvtudományának feladata. 5.2. Ha a kazányi iskola megalapítójának nyelvészeti megállapításai nem is alkotnak lezárt és befejezett, többé-kevésbé kidolgozott rendszert, nem kétséges az, hogy Baudouin de Courtenay tanítátásai nemcsak a múlt, a nyelvtudomány története szempontjából érdekesek, hanem a jövő, a nyelvtudomány jövő feladatainak megoldásához is segítséget nyújtanak. 6.1. Nem lenne teljes a kazányi iskola megalapítójáról alkotott kép, ha nem érintenénk néhány mondatban magát a kazányi nyelvészeti iskolát, amelynek mint önálló iskolának létezését nem minden kutató ismeri el, de amelyről mégis írnak és beszélnek. Baudouin de Courtenay kazányi professzorsága idején maga köré gyűjtötte a nyelvészet iránt érdeklődő, legtehetségesebb diákokat, tanárokat, kutatókat. A fiatal professzor körül csoportosuló nyelvész-kör néhány olyan nézetet tett magáévá, amely későbbi munkásságuk során mindegyikőjüknél többé-kevésbé megnyilvánul. Ezek a következőkben foglalhatók össze: 1. A hang és a betű szigorú megkülönböztetése. 2. A szavak fonetikai, morfológiai alkotó részek megkülönböztetésének fontossága. 3. A fonetikai és pszichikai elem megkülönböztetése a nyelvben. 4. Az élő nyelvek kutatása iránti nagyfokú érdeklődés. 5. A dialektológia fontosságának hangsúlyozása. 6. A nyelvet objektív pszichológiai alapokból kiindulva kívánták vizsgálni, olyan módszerrel, amely nem tulajdonít a nyelvi jelenségeknek olyan kategóriákat, amelyek idegenek azoktól. 7. Jellemző a kazányiakra az általánosításokra való törekvés. E pozitív vonások mellett a kazányi iskola hibái közé tartozik a 180