Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Dr. Tóth Imre: Nagy orosz nyelvészek. I. A. Baudouin de Courtenay, a modern nyelvtudomány úttörője

nézetekre. Papp Ferenc hangsúlyozza, hogy Baudouin de Courtenay a nyelvet rendszernek tekintette, kiemelte a szinkron jellegű vizsgálatok fontosságát, elsőként vizsgálta a nyelv írott változatának sajátságait [6]. J. Baudouin de Courtenay munkásságáról ennél bővebb képet a hazai szakirodalomból nem meríthetünk. Pedig világszerte nagy iránta az érdeklődés. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a Szovjetunióban 1963ban kiadták válogatott műveit két kötetben. Az általános érdeklődés indokolttá teszi, hogy magyar nyelven is részletesebben vázoljuk a jeles nyelvész munkásságát. Jelen tanulmány célja az, hogy megpróbáljuk vázlatosan ismertetni a kazányi iskola megalapítójának általános nyelvészeti rendszerét. Az amúgyis igen bő ismertetésre váró anyagot úgy csökkentettük, hogy nem térünk ki fonológiájának ismertetésére — hiszen kitűnően jellemezte Laziczius Gyula — és nem vetünk fel több olyan problémát, amely a baudouini tanítások bonyolultabb, árnyaltabb vizsgálatát kívánná. 1.3. Meg kívánjuk jegyezni, hogy Baudouin de Courtenay munkásságának vizsgálata bizonyos nehézségekbe ütközik. Ezek közül feltétlenül meg kell említenünk a következőket: 1. nincs olyan munka, amelyben nézetei a maguk teljességükben tükröződnének; 2. J. Baudouin de Cortenay rendkívül gazdag volt felvillanó, részletesebben ki nem fejtett gondolatokban. Állandóan újabb és újabb elméleti kérdéseket vetett fel. Gyakran a felvetődő problémákat másképpen oldotta meg, mint korai munkássága idején. De ha nem is tekintenők gondolatainak gazdagságát, figyelembe kellene vennünk, hogy nyelvészeti munkásságának 64 éve alatt nézetei fejlődtek, változtak és ugyanaz a kérdés nem mindig egyféle megoldást kapott műveiben [3]. A kutatók sem mindig vannak figyelemmel arra, hogy egy-egy nézete munkásságának melyik szakaszában keletkezett és hogyan függ össze korábbi tanításaival [4], Nehézségeket okozott, hogy egészen a múlt évben megjelent válogatott művek kiadásáig nem álltak rendelkezésünkre eredeti művei, mert azok bibliográfiai ritkaságnak számítanak. így aztán sokszor másodkézből vett idézetekhez kellett folyamodniuk a kutatóknak. 1.4. Mielőtt munkásságát felvázolnánk, vessünk egy szempillantást életére! 1845 március 13-án született Lengyelországban. Korán kitűnt matematikai képességével és a nyelvek iránti érdeklődésével. 1862-ben iratkozott be a varsói főiskolára. 1866-tól 1868-ig kb. másfél évig külföldön van tanulmányúton. A. Schleicher összehasonlító nyelvészeti előadásait is hallgatja, ismerkedik a természettudományok újaibb eredményeivel. Hazatérte után 2 évig Pétervárott folytatja tanulmányait az orosz nyelvtörténet egyik úttörőjének, I. I. Sreznevskijnek az irányítása alatt. 1874-ben lesz az összehasonlító nyelvészet doktora. 1875-től a kazányi egyetemen tanít magántanárként, majd professzorként. 1883 és 1893 között a derpti egyetem professzora. 1893-ban nyugdíjba megy és 1900-ig Krakkóban ad elő. 1900-ban, mivel az osztrák kormány nem nézi jó szemmel a nemzetiségi kérdésben tanúsított haladó nézeteit, nem hosszabbítja meg a ve lekötött szerződést és ezért Baudouin de Courtenay újból Pétervárra 171