Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr Bakos József: Comenius tankönyvei: III—IV. az Atrium és a Schola Ludus

nak három fontos tényezője" (vö. Balázs: Történeti bevezető; Stilisztikai Tanulmányok. Bp., 1961. 9.) a beszélő, a hallgató személye, s az előadás, a beszéd tárgya — hogyan határozza meg a beszéd stílusát, illetőleg az elocutio (idoneorum verborum et sentiarum, ad inventionem accomodatio) milyenségét. Ebből a szempontból különösen értékes az atriális grammatika XII. fejezete (Cap. XII. 8—23.). A felsorolt három tényező szabja meg ui., hogy a beszélő a „floridus" (virágos) vagy a „simplex" stílusnemet választja-e, s röviden (brevis), kevés szóval, vagy „hosszan", sok szóval (copiosus) beszél-e. Azt külön is kiemeli Comenius, hogy sokszor „többet" mond az, aki kerüli a sok szót, a virágos stílust (crebrioribus tropis et figuris), s igen keveset mond az, aki „rem et auditorem eodem relinquit loco: aut etiam ipsa verborum prolixitate rem et auditorem involvit". (Cap. XII. 17.) Igen érdekes és értékes az Átriumnak az a része (Latinae Linguae Atrium, Rerum Históriám elegantiori exornatam stylo exhibens), amelyben bemutatja Comenius, hogyan lehet ugyanazt a gondolatot más-más nyelvi formába önteni, s hogyan lehet a nyelvi formák sok-, féle változtatásával a beszéd hatékonyságát növelni. A szemléletes és a művészi fogalmazásra nevelés céljait is jól szolgálta Comenius azzal, hogy „omni ornamentorum genere" a stílusvariációk bőségét is bemutatta a Janualis Textus néhány mondatának (Introitus: 1—14.) változataiban, illetőleg az Atrium textusának gondos, olykor művészi formákat is tükröző (loquendi formulas ex arte variando, et linguam eloquentiae lepore imbuendo) megfogalmazásában. A Janua ismeretanyaga bővítve került feldolgozásra az Atrium szövegében, s különösen gazdag az Atrium textusa gazdaság- és művelődéstörténeti vonatkozású ismeretekben, (vö. pl. Instrumenta Metallica parandi artifices, Tractoriae machinationes, Ad Humanitatem cultura, cum eo spectantibus c. fejezetek bő anyagát!). Nyelvpedagógiai vonatkozása miatt igen értékes számunkra az Atrium textusa LXXI—LXXIII. fejezeteinek anyaga (Artes Sermocinatrices, Lexica et Grammati

ca, Rhetoricandi et perorandi ars, Poéseos et Musicae artes). A Janua hasonló tárgykörű fejezeteinek anyagát itt is nagymértékben növelte Comenius. A LXXI. fejezetben (Artes sermocinatrices...) a nyelvről vallott nézetek igen tömör összefoglalását is nyújtja. A megfogalmazásban is igényesebb, s még a nyelvi egységek, a nyelvi jelek és kifejező eszközök leírásában is arra törekszik, hogy a megfogalmazás ne csak értelmileg, hanem érzelmileg, hangulatilag is közelebb hozza az ismeretanyagot az olvasóhoz. A szóképek, a metaforák, a hasonlatok, a megszemélyesítések, általában tehát a képes kifejezések itt is dominálnak: Litera est sermonis semen (,mag'), Syllaba primum germen (,csíra', ,hajtás'), vox, caulis (,tő', ,szár') Fhrasis culmus geniculis iam distinctus (,bütyökkel ízeit', ,izekre szabott szár'), Sententia, spica granis referta (,magokkal, szemekkel teli kalász'), periódus, spicarum manipulus (,egy marok kalász'), Oratio, messis plena (,egész, gazdag, tökéletes termés'). Az atriális (a retorikai) osztály tankönyvében természetesen különös gondossággal szerkeszti és fogalmazza meg 148