Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

dóan módosulnak és változnak, valamint kis területeken belül is erősen mozaikszerű az elhelyezkedésük, ami az áttekinthetőséget igen zavarja. Ezért olyan állandó jellegű összefoglaló keretet kell választani, amelynek alapján ha vázlatosan is, nagy vonalakban megrajzolhatók az egyes kultúrák termelési körzetei kapitalista és szocialista termelési viszonyok között is. A különböző övezetrendszerek közül a Föld klímaövezeteit választjuk alapul, mivel ezeknek az öveknek a szalagjai a növénytermelés és az állattenyésztés zónáival nagyjából egybeesnek. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezeket a természeti övezeteket a társadalmi hatóerők és közgazdasági tényezők erősen módosítják. Ezért bizonyos növényi kultúrák termelési és az állatfajok tenyésztési körzetei gyakran messze túlterjednek azokon a kereteken, amelyekre e növények és állatfajok optimális igényeiből vagy származási helyük adottságaiból következtethetnénk. A mezőgazdasági termelés zonalitása éppen ezért csak nagyjából párhuzamos a természetes zónákkal, így az éghajlati zónákkal is. Ezekután az általános természeti földrajzon belül az éghajlattal és az élő világ földrajzán belül az élettársulásokról tanultaknak alapján az egész Földet áttekintve a mezőgazdaság szempontjából a következő csoportosítás adódik: 1. Állandóan nedves trópusi mezőgazdasági zóna. 2. Váltakozóan nedves trópusi mezőgazdasági zóna (szavanna és trópusi monszunterületek). 3. Száraz, félszáraz területek mezőgazdasági zónája. 4. Szubtrópusi mezőgazdasági zóna (nedves szubtrópusi és mediterrán zóna). 5. Mérsékelt öv mezőgazdasági zónái (óceáni területek, hosszúnyarú, nedves kontinentális területek, rövid- és középnyarú nedves kontinentális területek, száraz kontinentális területek). 6. Szubpoláris mezőgazdasági zóna. A beosztás kijelölése után a hallgatók már viszonylag könnyen sorolják fel a mezőgazdasági zónák gazdaságilag hasznos jellem növényeit és a tenyésztett állatfajokat, fajtákat. A felsorolás mellett rámutatnak származási helyükre, hő, fény, víz és talaj igényükre, valamint felhasználási lehetőségeikre. Hasonló módszerrel népsűrűségi és fizikai földrajzi térképek egymás mellé állításával a hallgatók a Földünkön létrejött nagy népsűrűségű gócokat leolvassák. Nem elégedhetünk meg itt sem csupán a felsorolással, hanem létrejöttükben közrejátszó okok kimutatását is meg kell követelni. Hasonlóképpen lehet összehasonlítani a Föld szerkezetigeológiai térképét, ásványkincseinek, iparának, közlekedésének térképeivel. Nem elégedhetünk meg azonban egyik esetben sem a tények puszta felisorolásával és a térképen való megmutatásával, térképvázlatra való felrajzolással. Ezzel a módszerrel ugyanis hallgatóink bizonyos exakt topográfiai ismereteket szereznek, de gondolkodási készségük fejlesztését elhanyagoljuk, ha ennél a pontnál megállnánk. Igen kevés oktatási és nevelési értéke van ennek a módszernek. Ha azonban 9* 131