Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

gálódás helyes módszere azonban sokszor megkívánja az aktuális napi politikai fejlemények figyelembevételét is. Űj nemzetközi egyezmények, új független államok létrejötte, politikai és gazdasági világkonferenciák, az erőviszonyok alakulása, befolyásoló tényezőként jelentkeznek a termelés alakulásában és területi-földrajzi eloszlásának változásában. A békés egymásmellettélés, a békés, egyenjogú kereskedelem, a békés gazdasági verseny napi politikájának alakulása nem elhanyagolható mozzanatai és tényezői elemző munkánknak. A gazdasági földrajzi gyakorlatokon folyó elemző és értékelő munkában felhasználható természeti, gazdasági, társadiaimi törvényszerűségek felsorolása nem teljes. Nem is tartottam feladatomnak. Csupán arra törekedtem, hogy ezen a munkán kerdesztül is a konkrét anyag megtanításában a személyiséget formáló nevelési lehetőségek gazdag lehetőségeit tudatosítsam elsősorban magamban. 4. A térképekkel és vázlatrajzokkal végezhető elemző munka A földrajzi jelenségekre jellemző a nagy kiterjedtségük, valamint területi és helyzeti összefüggésük. Nagyon sok földrajzi jelenséget nem tudunk ábrázolni a rendelkezésre álló szokványos szemléltető eszközök segítségével, mégpedig elsősorban nagy kiterjedtségük miatt, másodsorban azért, mert egyéb olyan tárgyak és különféle területi sajátosrságok határozzák meg ezeket a jelenségeket, amelyek az adott tájon belül előfordulnak. Ez a térképészeti ábrázolás feladata. Ezért az egyszerűbb összefüggések meglátására a legjobb segédeszköz az atlasz, és a speciális térképek. A térkép a földrajzi tárgyakat térbeli csoportosításban ábrázolja. Az egymásmellettiség a kölcsönös függésnek az, eredménye. Ezért a térkép olvasása az együtt ábrázolt földrajzi jelenségek funkcionális összefüggéseinek kibővítésére ösztönöz. A logikai térképolvasással a hallgató észreveszi a legegyszerűbb földrajzi összefüggéseket, következtetni tud már a térkép jeleiből az ábrázolt jelenség okára vagy ennek következményeire. Ha ugyanazon terület különböző jelenségei közötti összefüggésekre akarunk rámutatni, célszerű a terület speciális térképeit egymás mellé állítva összehasonlítani. Ha pl. a Föld mezőgazdasági zónáit akarjuk kijelöltetni a hallgatókkal, akkor legcélszerűbb a Föld klíma és növényzeti térképét összehasonlítani és az addig tanultakkal összekapcsolva a feladatot megoldatni. A mezőgazdasági zónák kijelöltetése előtt a gyakorlatvezető tanár közli, hogy a természeti, gazdasági és társadalmi tényezők együtthatásaként a Földön jellegzetes mezőgazdasági zónák, övezetek fejlődtek ki az idők folyamán. Ezeknek osztályozása bonyolult feladat. Szokásos a művelési mód szerinti csoportosítás: szúróbotos földművelés, hagyományos kapásművelés, ásóművelés, ekésgazdálkodás, modern gépesített nagyüzemi növénytermelés és intenzív állattenyésztés stb. Szokásos a gazdálkodás üzemi típusai szerinti csoportosítás: kisparaszti gazdaságok, tőkés üzemek, szocialista állami gazdaságok, stb. Van olyan csoportosítás, ahol a társadalmi munkamegosztás alapján a különböző termelési ágak és azók kombinációi képeznek termelési típusokat. Ezek azonban állan130