Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

hez is viszonyítanunk kell, amelyeket a történelem folyamán az emberi társadalom teremtett. Így fontos, hogy a kérdéses ország milyen helyzetet foglal el pl. szomszédaihoz, a világpiacokhoz, a világ fő gazdasági központjaihoz, a világ fő útvonalaihoz stb. viszonyítva, sőt azt is, milyen a stratégiai helyzete. A termelőerők legfontosabbika maga az ember, a társadalomiban szervezetit emberek csoportja. Az elemző munka során ennek a kérdéscsoportnak a megvilágítása az összefüggések kimutatásánál lényeges kérdés. Ezért foglalkozunk a népességgel, annak számszerű alakulásával, a népsűrűség területi megoszlásával, a foglalkozási és osztályok szerinti tagozódásával, a kulturális és műszaki színvonal kérdéseivel, a települési viszonyokkal és azok alakulásával stb. A termelés földrajzi megoszlása vizsgálatánál figyelembe vesszük a tulajdonviszonyok alakulását és hatását is. A nemzetközi vagy országon belüli monopólszervek szerepe, a tőkekoncentráció és centralizáció összefüggése pl. az ipar területi koncentrációjában, az állami monopolkapitalizmus jellege és hatása ma a vezető tőkés országokban, a gazdaságilag függő, elmaradott országokban a külföldi tőke szerepe különösen a kitermelő iparban, a monokultúrák kialakításában, a nyersanyagexportban és a kikényszerített késztermékimportban. Különösen a mezőgazdasági termelésben a feudális maradványként meglévő nagybirtokok, a kapitalista nagyüzemek, az önellátásra berendezkedett vagy árutermelő kisüzemek léte és szerepe. Ezekből fakadó termelési módok, munkamódszerek alakulása és fejlődése, az ipari termelés felé való fokozatos eltolódás, specializálódás. A szocialista tulajdonviszonyokon belül az össznépi és szövetkezeti szektorok aránya és szerepe. Ezekből eredő tervgazdálkodás kérdései, következményei a termelés mennyiségi és minőségi alakulásában, a területi munkamegosztás alapján földrajzi megoszlásuk, elhelyezkedésük nemcsak az adott országon belül, hanem a szocialista világgazdasági rendszerben való tervszerű területi megoszlásuk is. A társadalom gazdasági életének fejlődése következtében a természeti földrajzi adottságok okozta területi-földrajzi munkamegosztáson túl a nemzetközi kereskedelmet is társadalmi tényezők szabják meg elsősorban. A tőkés világot a piacokért, nyersanyagforrásokért folytatott ádáz harc, a fejlett és elmaradott országok egyenlőtlen cseréje jellemzi. A gazdaságilag fejlett tőkés országok tőkései az egyenlőtlen csere formáján keresztül rabolják ki a függő országokat és gyarmati népeket, amelyek főként pedig fogyasztási ipari cikkeket, nyersanyagkitermelést előmozdító ipari berendezéseket importálnak. Ezzel szemben a szocialista országok kereskedelmében egymás érdekeinek tiszteletbentartása, kölcsönös támogatása az alapelv. Terveikben egyre inkább fokozottabban érvényesül az országok közötti szakosítás az iparban és a mezőgazdasági termelésben, a tudományos együttműködésben egyaránt. A gazdasági földrajz a termelés megoszlásának vizsgálatánál a természeti földrajzi, gazdasági és társadalmi törvényszerűségeket kutatja, ezek összefüggéseit, egymással való hatásukat világítja meg. A vizs9 129